„Fehérvári jog” változatai közötti eltérés

A '''fehérvári jog''' a magyar városok jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a [[Magyar Királyság]] világi fővárosának számító [[Székesfehérvár]] kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult. A hagyomány szerint már [[I. István magyar király|Szent István király]] is ellátta különleges jogokkal uralkodói székhelyét, majd [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] erősítette azt meg [[1237]]. évi [[Kiváltság|privilégiumával]]. Más vélekedés szerint azonban [[III. István magyar király|III. István király]] adományozhatta Fehérvárnak azokat a kitüntető jogokat, melyeket IV. Béla újított meg. III. István több mint egy évszázaddal később, a [[12. század]] közepén uralkodott, de ha tőle kapta első privilégiumait a város, akkor is a legelső jogaiban is megerősített magyarországi városról beszélünk, ha Székesfehérvárt emlegetjük.

 

 

== Története ==

"''A [[tatárjárás]] után keletkezett városoknál, melyek privilégiumát gazdasági fejlődés nem előzi meg, szintén nem találunk külföldi jogból származó jogokat, a mi annak tulajdonítható, hogy ekkor már voltak kifejlett városaink, melyek jogát az ujonnan alapítottak átvehették. A szerint már most, hogy mely város jogára történik hivatkozás, megkülönböztethetünk egyes csoportokat, de tényleges filiális viszonyról beszélni e városok közt még korai volna. A gyakorlat ingadozó, sőt az is előfordul, hogy valamely város kiváltságában több más városra történik hivatkozás. Leggyakrabban Fehérvár és [[Buda (történelmi település)|Buda]] említtetnek az új kiváltságolásnál s mondhatjuk, hogy az [[Árpád-kor|Árpádkorban]] a magyar városok egy jogcsaládba tartoznak, melynek fejeként a '''fehérvári jog''' szerepel.''" ([[Hóman Bálint]]: Új irány a fejlődésben)<ref>[http://mek.oszk.hu/07100/07139/html/0006/0002/0003-309.html Hóman Bálint: Új irány a fejlődésben]</ref>

 

 

Ennek ellenére Fehérvár és a fehérvári kiváltság jelentősége igen nagy, mert úttörő volt a [[12. század]]i [[Magyarország]]on, s előkészítette a későbbi századokban várossá emelkedő településeink útját.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_14/?pg=27&layout=s Tanulmányok Budapest múltjából (26. oldal)]</ref>

Lényegében ugyanaz volt a [[12. század]] derekától kezdve beköltöző idegen telepesek, a [[hospes]]ek joga is, mint a polgároké. A régebben városprivilégiumnak tartott olaszi és krakkói kiváltságlevelek is elsősorban a szabad bíróválasztást és a telepesek feletti bíráskodást biztosították. A különbség a fehérvári jog — általában a későbbi város jogok — és a hospesek joga közt igazságszolgáltatás terén az volt, hogy míg a városokban minden ügy a város [[Bíróság (intézmény)|bírósága]] elé tartozott, addig a hospesek bírája legtöbbször csak az alsóbb ügyekben ítélkezhetett, a ''cause maiores'' (emberölés, vérontás stb.) nem tartozott illetékessége körébe; másrészt, míg a városok fellebbviteli hatósága közvetlenül a király volt, addig a hospesek a király megbízottjához vagy saját földesurukhoz fellebbezhettek. A [[hospes]]eknek adott kiváltság célja nem a bírói immunitás biztosítása volt, hanem a hospesek saját szokásjogának alsóbb fokon való érvényesítése. A magyar fejlődés szempontjából nézve mindkét esetben a királyi területek zárt igazgatási és igazságszolgáltatási rendszerének megbontásáról volt szó. Mindkét előjog a királyi bírák által alkalmazott magyar szokásjogtól eltérő jogrendszert honosított meg, és mindkettő megszüntette a királyi ispán közvetlen joghatóságát.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_14/?pg=27&layout=s Tanulmányok Budapest múltjából (26. oldal)]</ref>