„Éjina” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  4 évvel ezelőtt
Belső hivatkozás
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
(Belső hivatkozás)
Az első történelmi nyomok a [[minószi civilizáció|minószi]] és a [[mükénéi kultúra|mükénéi kultúrához]] kötik a szigetet. A szigetre később [[dórok]] vándoroltak be, az [[i. e. 6. század]]ban érte el virágzásának tetőpontját. Lakói hajózással és [[kereskedelem]]mel foglalkoztak, kiváló minőségű agyag- és cserépáru ipar jött létre, a kenőcs és más fényűzési cikkek gyártásában is élen járt. Állítólag '''Aiginában''' verték az első görög ércpénzt.
 
[[i. e. 492]]/[[i. e. 491|491]]-ben Aigina behódolt [[I. Dárajavaus perzsa király|Dareiosznak]], a perzsa követeknek ennek jegyében földet és vizet nyújtottak át. Athén emiatt bevádolta Aiginát [[Spárta|Spártánál]], mint a [[peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségSzövetség]] vezetőjénél. Az [[Agiadák|Agiada]] családból származó spártai király, Kleomenész Aiginába ment, hogy megbüntesse őket, de a város nem adta ki neki a felelősöket, a város vezető polgárait. Erre a másik spártai király, az [[Eurüpóntidák|Eurüpóntida]] dinasztiabeli [[Démaratosz]] biztatta Aiginát.
 
Az [[i. e. 5. század]]ban a hanyatlás évei következtek, a kialakult kereskedelmi és tengeri hatalmát az [[Ókori Athén|athéniak]] nem nézték jó szemmel, és [[i. e. 459]]-ben elfoglalták a területet. [[I. e. 431]]-ben az aiginai lakosságot elűzték és a szigetet athéni gyarmatosokkal népesítették be. A [[peloponnészoszi háború]] után a régi lakosok egy része visszakerült ugyan ősi hazájába, a sziget újból független görög állammá vált, ám hajdani erejét és jólétét nem tudta visszanyerni.