„Igeszemlélet és igejelleg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam 2A02:AB8C:C020:EA80:F54B:55EC:BC07:2992 (vita) szerkesztését (oldid: 19184264) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Nyelvtani kategóriák}}
A [[nyelvészet]]ben az '''igeszemlélet''' ('''igeaspektus''', '''aspektualitás''') és az '''igejelleg''' ('''akcióminőség''', {{de}} '''Aktionsart'''<ref>A német terminust nem német nyelven írt munkákban is használják (lásd Bussmann 1998, 36. o., Crystal 2008, 38. o.).</ref>) az [[ige (szófaj)|ige]] olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb. határozzák meg. A magyarban egyik példája a befejezettség, amelyet gyakran a ''meg-'' [[igekötő]] fejez ki (néha más igekötők, pl. ''elolvas''), máskor viszont a
Definíciójáról nincs egységes nézet különböző [[nyelv]]ek nyelvészetében, és olykor egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek körében sem. Egyesek csak az igeszemlélet fogalmát használják, és az igeszemléletekhez sorolják azokat is, melyeket mások igejellegeknek tekintenek.<ref>Bussmann 1998 megjegyzése egyes angol ajkú nyelvészekről (36. o.).</ref> Mások megkülönböztetik a két kategóriát, megjegyezve, hogy szorosan összefonódnak,<ref name="bussmann_97">Bussmann 1998, 97. o.</ref><ref name="bokor_219">Bokor 2007, 219. o.</ref> de közöttük sincs egység annak tekintetében, hogy mely vonások tartoznak az egyikhez, és melyek a másikhoz. Az is gond, hogy egyes igeszemléletek/igejellegek elnevezései alatt különböző nyelvészek más-mást értenek.
|