„Igeszemlélet és igejelleg” változatai közötti eltérés

Más nézet a kifejezésük eszközei szerint különbözteti meg a két kategóriát: az igeszemlélet szóalaktani<ref>A „szóalaktan” terminus Bokor 2007-ben található értelmében (254. o.).</ref> módszerekkel lenne kifejezve, az igejelleg pedig az igető [[szókincs|lexikális]] jelentésébe lenne beleértve vagy [[szóképzés|képzők]] útján lenne kifejezve.<ref name="crystal">Crystal 2008, 38. o.</ref> Megint mások szerint igejelleg csak az, amit képzőkkel fejeznek ki.<ref>Bussmann 1998 megjegyzése az igejelleg kifejezéséről vallott különböző nézetekről (36. o.).</ref>

 

 

Nem minden nyelv nyelvészetében foglalkoztak és foglalkoznak egyforma érdeklődéssel az igeszemléletekkel és az igejellegekkel. Olyanok esetében, mint például a [[szláv nyelvek]], már régen kezelik mélyrehatóan az igeszemléleteket, mivel ezekben viszonylag koherens rendszert alkotnak az által, hogy grammatikai eszközökkel jelölik őket, azaz gyakran azonos lexikális jelentésű igék szemléletek szerinti párokat alkotnak, olykor toldalék hiánya vs. grammatikai toldalékkal jelölve az igeszemléleteket, máskor toldalékkal az egyiket és a másikat. Viszonylag újabban olyan nyelvek grammatikáiban is foglalkoznak többé-kevésbé az igenemekkel és az igejellegekkel, amelyekben ezeket nem fejezik ki olyan rendszeresen, mint a szláv nyelvekben.