„Büllisz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
Az ókori hagyomány szerint Bülliszt [[Akhilleusz]] fia, a [[trójai háború]]ból hazatérő [[Neoptolemosz]] alapította a [[mürmidónok]] segítségével. Az i. e. 6. században élt földrajztudós, [[Milétoszi Hekataiosz]] tengerparti városként utalt Bülliszre, ezért hosszú ideig a mai [[Vlora]] közelében, Triport környékén helyezték el a várost az ókori világ térképen. Végső soron a ma Bülliszként ismert romvárost a területén feltárt, i. sz. 2. századi, Marcus Valerius-féle latin nyelvű feliratos kövek segítségével azonosították be.
 
A stratégiai helyre épült illír város elsődlegesen az Aóosz (ma [[Vjosa]]) völgyében folyó kereskedelmet ellenőrizte, s a [[Római Birodalom]] terjeszkedésének időszakában is megőrizte viszonylagos függetlenségét. Az i. e. 4. században létesített városfalak által közrezárt terület figyelembevételével Büllisz mintegy 30 hektáron terült el. [[Sztrabón]] még az i. e. 1. században is a büllionok (Βυλλίονες) törzsébe tartozó illírek városállamaként ([[koinon)]]jának városállamaként említette a települést. A század második felében kirobbanó [[Polgárháborúk a Római Birodalomban|polgárháború]], [[Caius Iulius Caesar|Iulius Caesar]] és [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] csatározásai következtében azonban a nyugalmas időszaknak vége szakadt, s Caesar gyarmatosította a várost. A római igazgatás alatt gondot fordítottak a latinul beszélő római polgárok betelepítésére is, de a város századokon át tartó görög–latin kétnyelvűségéről tanúskodik számos előkerült felirattöredék. A római gyarmatosítás ugyanakkor nem járt Büllisz (ekkor már Byllis) építészeti arculatának átformálásával, továbbra is megmaradt az i. e. 3–2. században kialakult utcahálózat, az [[agora]], a [[ókori görög színház|színház]] stb., csupán a [[forum (római)|forum]] kialakítása vont maga után némi arculatváltást. A [[nyugati gótok|vizigótok]] 378 körül feldúlták ugyan Bülliszt, s a város népessége, valamint területe is csökkent (mintegy harmadára, 11 hektárra), jelentőségét azonban a 6. századig megőrizte mint püspöki székhely. 547 körül [[szláv népek|szláv törzsek]], majd 587–588 körül [[avarok]] törtek be Bülliszbe, jelentősen megrongálva a város védőfalait. A 7. századra Büllisz fokozatosan elnéptelenedett, bár elszórt régészeti leletek (pl. 9. századi kerámiatöredékek) arról tanúskodhatnak, hogy a település elnéptelenedése lassabban ment végbe.
 
A második évezredben már bizonyosan lakatlan volt az egykori Büllisznek otthont adó hegyoldal. A 19. században a [[bektásik]] kedvelt zarándoklati helye lett, miután ezen a hegyen temették el a közeli Hekalban működő bektási dervist, Baba Hazisit. Az [[Enver Hoxha]] nevével fémjelzett [[A kommunista Albánia|kommunizmus]] évtizedeiben kultikus jellege megszűnt, de a rendszerváltást követően, 1992-től ismét az albániai bektásik egyik kedvelt zarándoklati helye lett.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Büllisz