„Ruffy Péter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a PIM linkek javítása (WP:BÜ), apróbb javítások |
a link |
||
26. sor:
=== Budapest ===
A második bécsi döntést ([[Bécsi döntések]]) követően a lap megszűnni kényszerült, nyomdáját szétrombolta a [[Vasgárda]], munkatársi közössége szétszóródott. Ruffy Péter 1940 őszén a pesti Újság című liberális laphoz került, ennek szerkesztőségében dolgozott a [[Németország|német]] megszállásig, amikor is a lapot betiltották. Erre az időszakra emlékezve írja: "Riportot írtam és publicisztikát, gyakran foglalkoztam erdélyi kérdésekkel is. S azt írtam meg, amiben hittem, amíg csak lehetett."
Olykor valóban kivételes történelmi pillanatok tanúja, például 1947-ben [[Oroszvár]]on, a párizsi békeszerződést követő területátadásnál (Oroszvár, 1947), vagy 1954-ben, a baranyai [[Szabadszentkirály]]on. Ez utóbbi helységről írt riportja nemcsak azért figyelmet érdemlő, mert benne szociográfiai hitelességgel bizonyítja az ötvenes évek [[mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatása|beszolgáltatási rendszerének]] tarthatatlanságát, hanem azért is, mert megfogalmazza a riporter-közíró [[ars poetica Erdélyben|ars poeticáját]]: "Az írás nem arra való, hogy játsszunk vele; ez arra való eszköz, hogy kimondjuk általa az igazat." Valóban, Ruffy Péter egész munkásságát áthatja az "igazat kimondani" szenvedélyes vágya.
1945 után Ruffy Péter az ország újjáépítésének talán legfürgébb tollú tudósítója. Szinte mindenütt ott van, ahol "történik valami".
| |||