„2001: Űrodüsszeia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a korr, link-, form
30. sor:
}}
 
A '''''2001: Űrodüsszeia''''' (eredeti címéncím: ''2001: A Space Odyssey'') [[Arthur C. Clarke]] egyik legismertebb azonos című [[sci-fi]] regényének, a ''[[2001. Űrodisszeia|2001. Űrodisszeiának]]'' [[1968]]-ban készült amerikai [[film]]változatafilmváltozata, melyet [[Stanley Kubrick]] rendezett. Különlegessége, hogy a könyvet Arthur C. Clarke kimondottan a filmtervhez írta Stanley Kubrick megrendelésére. A filmet a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mélyértelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig [[Oscar-díjatdíj]]at kapott.
 
== Történet ==
37. sor:
Négymillió éve egy idegen civilizáció segített egy főemlőscsoportnak elindulni az emberré válás útján. 1999-ben amerikai tudósok idegen civilizáció nyomára bukkannak a [[Hold]]on, több méterrel a felszín alatt, egy betemetett [[Becsapódási kráter|kráter]] mélyén. A felszínre hozott [[monolit]] a napfény hatására jelzést küld az űrbe, a [[Jupiter]] irányába. Az amerikai kormány expedíciót küld a Jupiterhez, hogy megtudják, kinek/minek küldött üzenetet az évmilliók óta eltemetett fekete tömb. Az űrhajó legénysége David Bowman és Frank Poole, illetve három tudós [[hibernáció|hibernálva]]. Az út során az űrhajót irányító HAL 9000 [[számítógép]] programozási hiba miatt úgy véli, hogy a legénység veszélyt jelent a küldetésre, ezért megöli Poole-t és a tudósokat. Bowmannel is végezni próbál, de ő még idejében kikapcsolja. Bowman végül egyedül érkezik meg a [[Iapetus (hold)|Iapetus]]hoz, ahol a Holdon található monolittal megegyező méretarányú, de annál nagyobb monolittal találkozik. Ez beszippantja és egy szobában ébred. Rájön, hogy ez csak egy szimuláció, amit az idegenek az ő kedvéért hoztak létre. Ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.
{{cselekmény vége}}
 
[[Fájl:HAL9000.svg|thumb|200px|right|HAL 9000 vörös szeme]]
[[Fájl:MatchCut hu.JPG|thumb|200px|right|Két képkocka a 2001: Űrodüsszeia filmből. Híres vágás két kockája, amikor a történet az őskorból az űrkorszakba vált.]]
[[Fájl:HAL 2001 monolith (color correction).jpg|thumb|200px|right|A monolit]]
 
62 ⟶ 63 sor:
== Jövőbeli jóslatok ==
Arthur C. Clarke regénye és Stanley Kubrick filmje is korszakalkotó volt és számos látomásuk valóra vált az elmúlt évtizedek alatt. Például Kubrick filmjében megjelenik évtizedekkel a tényleges megjelenése előtt a ma népszerű [[táblagép]], amire később az Apple és Samsung közötti szabadalmi perben is visszautalnak. Arthur C. Clarke pedig a folytatásban megjósolja, hogy az űrverseny harmadik szereplője Kína lesz.
 
== Kulturális utalások ==
A film kultuszfilm lett. Egyes jelenetei számos más filmben és játékban is felbukkannak: A leggyakrabban parodizált jelenet az, amikor a majmok felfedezik az eszközhasználatot. Ez a filmrészlet megtekinthető a [[YouTube]] videómegosztó portálon is.<ref>{{youtube|ML1OZCHixR0|2001 a space odyssey (5 perc 25 mp-től)}}</ref>