Wikipédia

„Városliget” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
belső hivatkozások
11. sor:
}}
 
A '''Városliget''' [[Budapest]] egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, [[Budapest XIV. kerülete|a XIV. kerületben]]. Teljes területe 100 [[hektár]]<ref>http://www.vendegvaro.hu/Varosliget-Budapest</ref> (1 km²). Ebből mintegy 81 hektár a tulajdonképpeni park, és abban kb. 6500 fa áll. A [[főváros]] kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, amiben vagy aminek határain számos nevezetesség, látványosság található. Városrész minőségében hivatalosan néhány lakó-, illetve irodaházat is hozzászámolnak a peremén.
 
== Története ==
17. sor:
=== A középkorban ===
 
A Városligetet először [[Rogerius mester|Rogerius]] nagyváradi[[nagyvárad]]i [[kanonok]] említi Carmen Miserabile (Siralmas Ének) című művében, melyamely a [[tatárjárás]] pusztításait írja le. A mű szerint [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a [[Rákos-mező]]n, valamint a mai Városliget területén állomásozott a [[tatárok (mongol törzs)|tatárok]] ellen összehívott seregével. A jó ivóvizű, vadban gazdag fás legelő (ligetes sztyepp) egykor [[Elpusztult települések Budapest területén#Újbécs|Újbécshez]] tartozott; a [[Rákos-patak]] egyik ága a jelenlegi [[Petőfi Csarnok]] és [[Városligeti-tó]] között kanyargott. A tatárjárás idején egy kisebb ütközet színhelye volt: [[1241]]. [[március 17.|március 17]]-én]] ''Sejbán tatár vezér'' könnyűlovasai megsemmisítő vereséget mértek [[Csák Ugrin (kalocsai érsek)|Ugrin kalocsai érsek]] seregére.<ref>[http://www.varosliget.info/toertenete/a-kezdetek.html A Városliget története – így kezdődött]</ref>
 
[[1259]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] Újbéccsel együtt az akkor alapított [[Domonkos kolostor (Margit-sziget)|Nyulak-szigeti dominikánus apácakolostornak]] adta. A következő két évszázadban az itt tartott [[országgyűlés]]ekre érkező urak szolgaserege folyamatosan lepusztította a vidéket: az apróvadat kiirtották, a növényzetet letiporták. A [[Duna]] hordalékát megkötő vegetáció letaposása után a fölszabadult homokot szél hordta, áradás marta, és a vidék lassan elmocsarasodott. A helyzet csak [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] korában javult egy kicsit, mert a király gyakran az itt létesített vadaskertbe vonult vissza pihenni. Mátyásnak vadaskertjeItt volt itt és a király agarasa, vagyis az [[agár|agarainak]] tanyája is itt volt,; a homokbuckák között összegyűlt tavacskát ''Agaras-tó''nak nevezték.<ref>[http://www.kia.hu/konyvtar/pestikert/varosliget.htm Pesti László - Tarjányi Ferenc: A Városliget], kia.hu</ref>
 
[[1526]]-ban [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] innen indult a középkori magyar állam temetőjéhez, [[mohácsi csata|Mohácsra]]. A [[török hódoltság|török uralom]] alatt elhagyott zsombékosra Pest városa és a [[domonkos kolostor (Margit-sziget)|domonkos apácák]] jogutódai, a [[klarisszák]] is igényt tartottak. [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] a területet kisebb pereskedés után [[Pest (történelmi település)|PestPestnek]]nek adta.
 
=== A 18. században ===
[[képFájl:City Park Budapest 1760.jpg|thumbbélyeg|350px|right|A Városliget 1760-ban (Buda és Pest környékének térképe, Kiscelli Múzeum)]]
Az akkoriban '''Ökrösdűlő'''nek nevezett terület legelő, illetve homokpuszta volt, benne egy mocsárral és annak két szigetével. A [[malária]]veszély csökkentésére a város fel akarta számolni a mocsarat, és 1755-ben [[fűz]]fákat ''(Salix sp.)'' ültettek a környéken. Az akció teljes kudarc volt, mert a fácskákat a város nem gondozta, nem védte, így aztán a csemetéket a közeli legelőkről átránduló marhák apránként felfalták. Ebből a telepítésből egyetlen fa sem maradt meg.
 
1770-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] Erdőrendtartása<ref>[http://ilex.efe.hu/kk275/texthu/erdekessegek/erdorend.html Tóth Mónika: Mária Terézia erdőrendtartása]</ref> (erdőtörvénye) előírta, hogy ahol kiirtották a fákat, az erdőt újra kell telepíteni. Az új ültetések gondozását kötelezővé tette, egyúttal ezeken a területeken megtiltotta a legeltetést. A rendelet végrehajtását [[Pest (történelmi település)|Pest városa]] mintegy másfél évtizeden át módszeresen elszabotálta, mert a városnak amúgy is kevés volt a legelője.
 
[[II. József magyar király|II. József]] már szigorúan megkövetelte a rendtartásban foglaltak betartását. 1785-ben [[Hüllf Farkas Móric]], a király feltétlen híve lett a város vezetője, aki azonmód terveket dolgoztatott ki a Városerdő csatornázására és újrafásítására. Ezzel Stolcz János (néhol Stolc) [[selyemlepke|selyemhernyó]]-tenyésztőt és selyemtenyésztési felügyelőt bízta meg. Stolcz nem tagadta meg önmagát és az [[akác]]ok mellett [[eperfa|eperfák]] (Morus spp.) ültetésére is utasította [[Tréfa János]] erdőkerülőt – az azokon tenyészteni remélt hernyók selymével kívánta ellátni [[Budapest VII. kerülete|Budapest terézváros]]i (Valero-féle) selyemgyárát. Az eperfa azonban kevésbé alkalmas a homok megkötésére, mint az akác, így az [[1794]]-ben befejezett telepítés csak részben volt sikeres. Közben kialakítottak egy sétáló utat is a mai Városligeti fasortól az Erzsébet királyné útjáig. Az ettől délre eső részről egy árokkal lecsapolták a vizet; a terület apránként visszaerdősült. Az utolsó, Stolcz által telepített fűzfa 1913-ban, 135 évesen pusztult el.
88. sor:
 
A [[Hermina-kápolna]] építését 1854-ben folytatták, mivel addigra egyrészt újabb adományok érkeztek, másrészt a városi tanács is megszavazott erre a célra 9500 forintot. A kápolnát 1856. szeptember 8-án szentelte fel [[Scitovszky János]] hercegprímás. A korabeli beszámoló szerint a nagymise alatt „a zene-világ királya s hazánk ebbeli büszkesége dr. Liszt Ferencz a szivet és ideget átható ’Vocal' miséjét személyes vezénylete alatt adta”.
[[KépFájl:Ezredévi kiállítás térkép 1896-19.JPG|jobbra|bélyegképbélyeg|265px|[[1896-os millenniumi ünnepségek|Az ezredévi kiállítás térképe]] (1896)]]
1855-ben újabb gyógyfürdő nyílt a Városligetben: dr. [[Fischhof Vilmos]] a [[Vincenz Prießnitz|Priessnitz]]-féle hidroterápiás gyógymóddal kezelte az ehhez elég gazdagok képzelt vagy valódi nyavalyáit. Tornácos, svájci stílusban épült, az akkori körülményekhez képest minden kényelemmel felszerelt gyógyintézetét a mai [[Teleki Blanka Gimnázium]] és a [[Vakok Intézete]] helyén építtette fel. Az épületben ülőfürdők és izzasztószobák várták a gyógyulni vágyókat. Fischhof intézetében gyógyulni nem volt olcsó mulatság: egy havi kúra áráért külföldön 3-4 hónapos kezelést lehetett venni.
 
200. sor:
 
=== 1956 óta ===
[[KépFájl:Városliget.jpg|thumbbélyeg|250px|right|A Városliget fái]]
Sztálin csizmáját a talapzattal csak 1965-ben(?) bontották el. A díszpáholyt 1975-ben vörös márvánnyal újraburkolták.
 
218. sor:
 
=== Liget Budapest ===
A park megújítását és funkcióbővítését 2013-ban iktatta törvénybe a Parlament,<ref>{{Cite web|url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300242.TV|title=2013. évi CCXLII. törvény - a Városliget megújításáról és fejlesztéséről|accessdate=2016-05-22|last=Kft.|first=Wolters Kluwer|work=net.jogtar.hu}}</ref> és ezzel Liget Budapest néven megkezdődött a Városliget funkciójának jelentős módosítása. A [[Múzeumi Negyed (Budapest)|Liget Budapest]] projekt keretén belül a park minden tekintetben megújul 2019-ig. A beruházó Városliget Zrt. és Nagy Béla városépítész szakértő szerint<ref>[http://vs.hu/versus/liget-budapest-lesz-e-haszna-az-uj-muzeumi-negyednek/nagy-bela-a-varosligetbol-meg-kell-alkotni-a-xxi-szazad-kozparkjat-0511#!s1 Nagy Béla: A Városligetből meg kell alkotni a XXI. század közparkját], vs.hu</ref> is az új épületek vitalitást és életet fognak hozni az elhanyagolt parkba.<ref>{{Cite web|url=http://www.ligetbudapest.org|title=LIGET BUDAPEST|accessdate=2016-05-22|work=www.ligetbudapest.org}}</ref> Emellett nő a zöldfelület, nő a biológiai aktivitás, amit a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Városligeti Építési Szabályzat több pontban is rögzít.<ref>{{Cite web|url=http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh4eg5ed2dr9eo6dt9ee2em3cj0cb9ce4bw5ce8cd5b|title=Önkormányzati rendelettár|accessdate=2016-05-22|work=njt.hu}}</ref> A projekt gazdasági realitását a KPMG által készített gazdasági tanulmány is alátámasztja,<ref>{{Cite web|url=http://www.ligetbudapest.org/index.php?page=single&id=44|title=LIGET BUDAPEST|accessdate=2016-05-22|work=www.ligetbudapest.org}}</ref> mely szerint 15 éven belül megtérülhet a 200 milliárd forintos beruházás. A projektben eddig egyedülálló módon 8 tervpályázatot folytattak le az új épületekre és a parkra, melyeket a tervezés során tovább egyeztetnek<ref>{{Cite web|url=http://index.hu/kerekagy/2016/05/21/kiborultak_a_bringasok_az_uj_varosliget-tervtol/|title=Kiborultak a bringások az új Városliget-tervtől|accessdate=2016-05-22|last=Dávid|first=Zubreczki|work=index.hu}}</ref> néhány civil szervezettel is.<ref>{{Cite web|url=http://www.ligetbudapest.org/index.php?page=single&id=43|title=LIGET BUDAPEST|accessdate=2016-05-22|work=www.ligetbudapest.org}}</ref> Bardóczi Sándor tájépítész számítása szerint, a tervezett építkezés a park hatalmas fái közül, 572-763 egyed pusztulását jelenti.<ref>{{Cite web|url=http://epiteszforum.hu/cut-and-not-paste-ellentmondasok-a-liget-fainak-sorsa-korul2|title=Cut and (not) paste? - ellentmondások a Liget fáinak sorsa körül|accessdate=2016-09-06|work=www.epiteszforum.hu}}</ref> A projekt megvalósítása során több mint ezer új ültetésű fával, 2 kilométeres futókörrel, nagyobb játszóterekkel, kiterjesztett Csónakázó-tóval, egy rózsakerttel, és sok más egyéb szórakoztató létesítménnyel is gazdagodik majd tájképi kert formában a Városliget. Az Ipsos Közvéleménykutató Zrt. 2016. januári felmérése szerint a Városliget használóinak kétharmada támogatja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe olyan módon, hogy közben a park zöldfelületét is fejlesszék, és annak nagyságát is növeljék.<ref>[http://ligetbudapest.reblog.hu/ipsos-a-varosliget-hasznaloinak-ketharmada-tamogatja-a-liget-pro Ipsos: A Városliget használóinak kétharmada támogatja a liget projekt célkitűzéseit]</ref>
 
A Városliget átépítésének terve a közvélemény, és a szakmai szervezetek egy részében<ref>http://www.tajepiteszek.hu/varosliget-parkrehabilitacios-tervpalyazat-eredmenyhirdetes</ref> azonban tiltakozást váltott ki. Sokan felháborítónak tartják a félrevezető információkat, csúsztatásokat: A Liget Budapest projekt szerint nő a zöldfelület, ami valóban igaz, de egyrészt a zöldfelületbe a Városligeti-tó vízzel borított betonfelülete is beszámításra kerül, másrészt a kivágandó fák helyére kerülő építmények tetejére kerülő néhány centiméteres fűréteg is.<ref>http://vs.hu/magazin/osszes/itt-az-ujabb-terv-meg-kevesebb-zold-maradna-a-ligetben-0120#!s39</ref> Nem véletlen, hogy egy újabb, 2016 június végén elvégzett közvéleménykutatás eredménye szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasítja a Városliget tervezett módon történő átalakítását.<ref>http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Median---Varosliget/</ref> A Liget Budapest projekttel párhuzamosan egy független szakértői csoport alternatív masterplan-t és koncepciót dolgozott ki LIGET BUDAPEST+ néven.<ref>[http://epiteszforum.hu/liget-budapest1 LIGET BUDAPEST+]</ref>
251. sor:
 
== A Városliget növényei ==
[[KépFájl:Map city park budapest hungary.svg|jobbra|bélyegképbélyeg|A Városliget térképe<ref>[http://ligetbudapest.org/media/doc/varosliget_fakatasztere.pdf A Városliget fakatasztere - Liget Budapest]</ref>]]
Őshonos fajok:
* [[fűz]] ''(Salix sp.)'',
379. sor:
* [[Fővárosi Nagycirkusz]] 1146, Állatkerti körút 12/A
* [[Széchenyi gyógyfürdő]] 1146, Állatkerti körút 9-11.
[[KépFájl:Varosliget-PetofiCsarnok.JPG|jobbra|bélyegképbélyeg|[[Petőfi Csarnok]] 1146, Zichy Mihály út 14.]]
[[Zichy Mihály]] út:
* [[Petőfi Csarnok]] (Bezárva — bontás alatt) 1146, Zichy Mihály út 14.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Városliget”