„Szkerdilaidasz illír király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox|név=Szkerdilaidasz|megnevezés=az Illír Királyság uralkodója|uralkodás_kezdete=[[i. e. 217]]|uralkodás_vége=[[i. e. 208]]/[[i. e. 205|205]] között|születési dátum=[[i. e. 280]]/[[i. e. 205|275]] körül?|halálozási dátum=[[i. e. 208]]/[[i. e. 205|205]] között|előd=[[Pinnész illír király|Pinnész]]|utód=[[III. Pleuratosz illír király|III. Pleuratosz]]}}
'''Szkerdilaidasz''' (ógörög ''Σκερδιλαΐδας,'' latin ''Scerdilaedus;'' [[i. e. 280]]/[[i. e. 275|275]] körül? – [[i. e. 208]]/[[i. e. 205|205]] között) az ókori Illír Királyság uralkodója {{ie|217-től}} haláláig. Az országot az {{ie|3.}} század közepén katonailag megerősítő, az [[ardiaták]] törzséhez tartozó [[Agrón illír király|Agrón király]] testvéröccse volt. [[Teuta illír királyné|Teuta királyné]] {{ie|231}} utáni régensi uralma alatt az illír hadsereg főparancsnoka volt, különösen az {{ie|230.}} évi [[illír–epiróta háború]]ban tüntette ki magát. Unokaöccse, [[Pinnész illír király|Pinnész]] uralma és az illír állam társadalmi válsága alatt, az {{ie|220-as}} évek végén [[Pharoszi Démétriosz]] oldalán, [[aitólia]]i vagy [[makedónia]]i zsoldban különböző katonai kalandokba bocsátkozott. Az Illír Királyság trónját {{ie|217-ben}} foglalta el, és a [[Római Birodalom|Római Birodalmat]] pártolva makedónellenes politikát folytatott. Az [[első római–makedón háború]] során, {{ie|213-ban}} országának nagy része makedón megszállás alá került, Szkerdilaidasz pedig a hegyvidéki területekre húzódott vissza. I. e. 209–208-ban még visszafoglalta [[dasszaréták|Dasszarétiát]], és [[Longarosz dardán király|Longarosz]] [[dardánok (Balkán)|dardánjaival]] összefogva támadta Makedóniát. A háborút lezáró {{ie|205-ös}} [[phoinikéi béke]]kötés idején már fia, [[III. Pleuratosz illír király|III. Pleuratosz]] volt az illír uralkodó. Agrón vérvonalát megszakítva az ő leszármazottai lettek az ókori Illír Királyság utolsó uralkodói: fia, III. Pleuratosz és unokája, [[Genthiosz illír király|Genthiosz]].
== Életútja ==
Szkerdilaidasz az [[ardiaták|ardiata]]{{Wd|Q1088762}} törzsbeli [[illírek|illír]] királyi család tagja, [[II. Pleuratosz illír király|II. Pleuratosz]]
=== Hadvezéri tevékenysége ===
Noha a történelmi forrásokban csak {{ie|230}}, az [[illír–epiróta háború]] kapcsán említik első ízben Szkerdilaidasz nevét mint az illír hadsereg fővezérét, feltehető, hogy már a korábbi években, az Agrón uralkodása alatti területszerző háborúkban is kitüntette magát. Miután az [[Aitólia|aitólok]]{{Wd|Q26857}} fölött {{ie|231-ben}} [[Medion ostroma|Medionnál aratott diadal]] híre [[Illíria|Illíriában]] érte utol Agrónt, Luan Përzhita albán történész azt feltételezi, hogy a király öccse, Szkerdilaidasz vezette győzelemre az illír sereget.{{refhely|Përzhita 2012|:117. Vö.|Wilkes 1992|:158.}}
Agrón {{ie|231-ben}} bekövetkezett halála után özvegye, [[Teuta illír királyné|Teuta]]{{Wd|Q237381}} vette át mostohafia, [[Pinnész illír király|Pinnész]]{{Wd|Q1288969}} régenseként az uralkodást. Az illír hadsereg főparancsnoki tisztét ekkor már bizonyosan Szkerdilaidasz töltötte be. Teuta továbbvitte férje örökségét és folytatta területszerző hódításait: {{ie|230-ban}} kitört az illír–epiróta háború. Míg Teuta [[lembosz]]flottája a tenger felől vette be [[Onkhészmosz]]t, és ezzel az [[epirusz]]i fővárost, [[Phoiniké]]t közvetlen közelről veszélyeztette, aközben Szkerdilaidasz ötezer harcosa élén északról, a [[Drino
Teuta {{ie|227-ben}} bekövetkezett halála után [[Pharoszi Démétriosz]]{{Wd|Q738503}} vette nőül a kiskorú illír király, Pinnész anyját, [[Triteuta illír királyné|Triteutát]]{{Wd|Q7844283}}, ezzel az Illír Királyság de facto régense lett.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:18.;|Wilkes 1992|:162.;|Ceka 2013|:181.;|Šašel Kos 2013|:178.}} Szkerdilaidasz hűséget esküdött Démétriosznak, és a források tükrében kettejük szövetsége az évtized végére törést idézett elő az illír királyi családban: a Rómával {{ie|228-ban}} kötött békéhez hű Pinnésszel szemben nagybátyja és gyámja egyre inkább saját hatalmi törekvéseiket követték. Emellett Polübiosz krónikája szerint ezekben az években az Illír Királyságnak súlyos politikai válsággal kellett szembenéznie, Pinnész fennhatóságát semmibe véve a királysági területek ismét [[koinon]]okba kezdtek szerveződni (ún. illír társadalmi háború, {{ie|221–217}}). Démétriosz és Szkerdilaidasz {{ie|221–220}} fordulóján kilencven [[lembosz]]ból álló flotta élén [[Lisszosz]]ból a [[Peloponnészosz]] nyugati partvidékére hajóztak. Megostromolták [[Pülosz]] városát, de eredménytelenül, és kalandozásaikat ezután sem kísérte katonai siker. Végül Szkerdilaidasz negyven hajóval [[Naupaktosz]]{{Wd|Q782278}} kikötőjébe sietett. Ott az aitólok zsoldjába állt, és flottája élén végigfosztogatta az [[akhaia]]i{{Wd|Q2790451}} partokat. Miután azonban egyre növekvő elégedetlenséggel szemlélte, ahogy az aitólok elosztják a hadi zsákmányt, ismét Pharoszi Démétrioszhoz csatlakozva a fiatal [[V. Philipposz makedón király]] zsoldosa lett. Szkerdilaidasz a maga részéről harminc lemboszt és 400 illír harcost ajánlott fel Makedónia Róma elleni harcához, évi 20 talentum megfizetése ellenében.{{refhely|Wilkes 1992|:163.;|Schütz 2002|:72.;|Përzhita 2012|:120.;|Ceka 2013|:182–183., 404.;|Šašel Kos 2013|:178.;}} Ugyanebben az időszakban, {{ie|220}} körül Szkerdilaidasz dinasztikus szövetséget kötött [[Amünandrosz|Amünandrosszal]]{{Wd|Q2807445}}, [[Athamánia]]{{Wd|Q10857476}} királyával. Amünandrosz nőül adta Eurüdiké nevű leányát Szkerdilaidasz fiához, [[III. Pleuratosz illír király|Pleuratoszhoz]]{{Wd|Q3545714}}, aki később maga is illír király lett. Kettejük frigyéből született a római hódoltság előtti Illíria utolsó királya, [[Genthiosz illír király|Genthiosz]]{{Wd|Q380555}}.{{refhely|Wilkes 1992|:163.;|Ceka 2013|:182.}}
Nem sokkal később, {{ie|219}} tavaszán kitört a [[második római–illír háború]]{{Wd|Q2345065}}, amelynek során a rómaiak csakhamar megsemmisítették Pharoszi Démétriosz seregét, majd hadisarc fejében békét kötöttek Pinnész Illír Királyságával. A béke azonban nem lett tartós, {{ie|218-ban}} V. Philipposz már az aitólok ellen harcolt, és ebben szövetségese, Szkerdilaidasz is kivette részét, de mindösszesen tizenöt hajóval, és azok fejében is kompenzációt kért. Ennek az lehetett az oka, hogy Szkerdilaidasz igyekezett elkerülni a kenyértörést akár a makedónokkal, akár a rómaiakkal szemben. Róma {{ie|217-ben}} követeket küldött Illíriába, hogy kérdőre vonják Pinnészt a hadisarc elmaradása miatt. Hogy az ifjú királlyal ezután mi történt, nem ismert a forrásokból, de még abban az évben eltűnt a politika színpadáról, és nagybátyja, Szkerdilaidasz lett az Illír Királyság uralkodója.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:18. (a források közül egyedüliként Róma protezsáltjaként említik Szkerdilaidaszt);|Wilkes 1992|:163–164.;|Ceka 2013|:183–184.;|Šašel Kos 2013|:178–179.}}
27. sor:
== Források ==
* {{hely|Ceka 2013}}{{CekaIllyrians}}
* {{hely|Jacques 2009}}{{JacquesAlb}}
* {{hely|Përzhita 2012}}{{CitPer|aut=Luan Përzhita|tit=Skerdilaidi – komandant ushtarak dhe sundimtar i shtetit ilir (217–205 para Krishtit) / Skerdilaid – military leader and ruler of the Illyrian state (B.C. 217–205)|per=Iliria|tom=36|ann=2012|pag=109–122}}
* {{hely|Pollo & Puto 1981}}{{PolloAlb}}
* {{hely|Šašel Kos 2013}}{{CitPer|aut=Marjeta Šašel Kos|tit=The Roman conquest of Illyricum (Dalmatia and Pannonia) and the problem of the northeastern border of Italy|per=Studia Europaea Gnesnensia|tom=7|ann=2013|pag=169–200}}
* {{hely|Schütz 2002}}{{CitLib|aut=Schütz István|tit=Fehér foltok a Balkánon|subtit=Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába|loc=Budapest|red=Balassi|ann=2002|isbn=9635064721}}
* {{hely|Wilkes 1992}}{{Wilkes – The Illyrians}}
* {{hely|Zavalani 2015}}{{ZavalaniAlb}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
|