|
== A rend leírása ==
2119 [[Család (rendszertan)|család]] és mintegy 1302928 ma élő [[faj]] tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a [[Farkas Bertalan (űrhajós)|farokrafarok]]ra is kiterjed. Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, röptük különbözik a [[madarak]]étól. Az emlősök között egyedül állnak abban, hogy [[térd]]üket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni, ami szükséges a leszálláshoz és a fejjel lefelé függéshez. Ebből következően lábujjaik sem előre-, hanem hátra néznek. A földön csak üggyel-bajjal mozognak. Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek [[fa (botanika)|faodvakban]], [[barlang]]okban, padlásokon. [[Fog]]azatuk elkülönült metsző-, szem- és őrlőfogból áll, de valamennyi fog tűhegyes. Tépőfoguk nincs.
Látásuk gyenge, [[ultrahang]]ok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, [[rovarok]]ról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző, 35–105 [[Hertz|kHz]] közé esik. A közönséges denevér a száján át, a patkósorrú denevérek a hártyás [[orr]]ukon bocsátják ki az ultrahangot.
[[Európa]] valamennyi denevére hosszabb-rövidebb [[téli álom|téli álmot]] alszik, amelynek időtartama a külső hőmérséklettől függ. Enyhe [[tél|teleken]] az alvás csupán néhány hétre korlátozódhat. A délen élő denevérek az eltérő éghajlaton rövidebb ideig alszanak, mint a hidegebb tájakon lakók. A [[Repülőkutyafélék|nagy denevérek]] csak az [[Ősvilági kaland|ÓvilágbanÓvilág]]ban élnek, viszont a [[kis denevérek]] az egész [[Föld]]et benépesítik. A kisdenevérek között vannak növényevők, amelyek [[gyümölcs]]ökkel és [[virágpor]]ral táplálkoznak, halevők, vérszívók, de többségük rovarevő. A hazai denevérek elsősorban a téli szállás iránt támasztanak igényeket: fontos, hogy itt óvva legyenek a fénytől, az erős hőmérséklet-ingadozásoktól, és a levegő páratartalma is elég magas legyen, hogy a denevérek a téli álom idején ne száradjanak ki. Testhőmérsékletük teleléskor, valamint a nyári hidegfrontok során jelentősen lecsökken. Hosszabb téli meleg időszakok alatt néhány faj megszakítja a pihenést, sőt, még táplálkozik is. A legtöbb denevérfaj társasan él, csak néhányuk pihen magányosan. Ezek saját revírt tartanak, ahonnan elűzik a betolakodókat. [[Tavasz|Tavasszal]] számos [[nőnem (biológia)|nőstény]] gyűlik össze az arra alkalmas üregekben és barlangokban, utódaikat az ilyen, úgynevezett kölykezőszállásokon hozzák világra. A [[hímnem (biológia)|hímek]] ez idő alatt egyedül vagy kisebb csoportokban a környéken tartózkodnak. Az európai denevérállományok nagy része erősen csökken. Ennek legfőbb oka a rovartáplálék, a téli szállás, a kölykezőhelyek és a nyári szállások megfogyatkozása, valamint a zsákmányállatokból a szervezetükben felgyülemlő, emberi eredetű szennyeződések. [[Magyarország]]on valamennyi denevérfaj védett. Mesterséges denevérodúk kihelyezésével olykor segíthetünk néhány veszélyeztetett fajon.
Két fő csoportjuk:
|
