Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Vizsgálata: PMID paraméter használata, német dátum javítása ISO-ra
A Quick-érték a külső rendszer működőképességét méri. A minta alvadását először gátolják a kalcium kivonásával, majd fölöslegben kalciumot adva szöveti trombokinázzal beindítják a külső rendszert. Az egészséges vérben 11-16 másodperc múlva jelennek meg az első fibrinszálak 37 Celsius-fokon; ez 50 körüli Quick-értéket jelent. A különböző laboratóriumok közötti összehasonlításra inkább az abból származtatott INR-t (International Normalized Ratio) használják. Hemofília esetén mindkét érték a normális tartományba esik, mivel az nem érinti a külső rendszert.<ref>{{cite web|url=http://www.aerzteblatt.de/v4/archiv/pdf.asp?id=55789|publisher= Artikel im Deutschen Aerzteblatt zum Basiswissen Gerinnungslabor|title=Véralvadás-laboratóriumi alapismeretek|language=német}}</ref>
 
A PTT (Partial Thromboplastine Time) a Quick-értéket kiegészítve a belső rendszer működőképességét méri. A vér alvadását citráttal gátolják, majd foszfolipidekkel, kalciummal és felületaktív anyagokkal alvadásra késztetik. Az egészséges vér 20-38 másodperc után kezd alvadni. Ezzel kimutatható a hemofília, a ''[[von Willebrand-Jürgens szindróma|Willebrand-Jürgens-szindróma]]'' egyes változatai, a K-vitaminhiányos vérzékenység, a marcumaros és a heparinos kezelés túllövése. A hemofíliás vérnek 30 másodperccel több idő kell az alvadás megindulásához, mint az egészségesnek.<ref>{{cite web|url=http://www.aerzteblatt.de/v4/archiv/artikel.asp?src=heft&id=55789|author= B. Luxembourg et. al.|title= Basiswissen Gerinnungslabor - Alapismeretek a véralvadásról|journal= Deutsches Ärzteblatt 104, Ausgabe 21|date= 2007 Mai -05-25| pages= A-1489|language=német}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.laborlexikon.de/Lexikon/Infoframe/p/Partielle-Thromboplastinzeit.htm|title=Parciális tromboplasztinidő|language=német}}</ref>
 
A két érték mellett még figyelembe kell venni a vérlemezkék számát és működőképességét. Ezek közül a szám könnyen meghatározható, a funkcióképesség azonban nehezen mérhető. Az erre szolgáló tesztek vagy pontatlanok, mint az alvadási idő mérése, vagy nem állnak mindig rendelkezésre, mint a trombotelesztrogramm, vagy a Platelet Function Analyzer. Egyes ritkább tesztek a trombinidőt mérik, vagy a fibrinogénnel foglalkoznak. A véralvadási rendszer aktiválódási hajlandósága a fibrinalegységek, a D-dimerek segítségével határozhatók meg. Ezzel felismerhető, hogy a vérvétel időpontjában fennállt-e olyan betegség, ami kapcsolatba hozható a véralvadás plazmatikus szakaszával: képződtek-e vérrögök az érpályában, volt-e tüdőembólia, II-es típusú heparinindukált trombocitopénia, vagy történt-e disszeminált intravazális alvadás. A trombofília mérésére nincsenek külön tesztek, ezért gyanú esetén a különböző okokat vizsgálják.
 
Műtétek előtt megvizsgálják a beteg vérének alvadékonyságát még akkor is, ha nem szedett alvadásgátlókat. Az alvadékonyságot a Quick-teszttel, a PTT-vel és a vérlemezkeszámmal mérik. Ekképpen azonban csak az alvadási zavarok 13%-a ismerhető fel,<ref>{{cite web|url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17694224?ordinalpos=21&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DefaultReportPanel.Pubmed_RVDocSum|title= Präoperative Identifikation von Patienten mit (primären) Hämostasestörungen - Primer hemosztázisrendellenességben szenvedő paciensek műtét előtti azonosítása|author= Koscielny, J. et al.|journal= Hamostaseologie|year= 2007 Aug 27(3)|pages=177-84|language=német}}</ref> és ez hamis biztonságérzetet ad. A három teszt nem foglalkozik a vérlemezkék funkciójával és a Von-Willebrand-faktorral, pedig ezek a leggyakoribb vérzési zavarok. Egyes szerzők csak pozitív vérzési anamnézise esetén javallják ezeket a vizsgálatokat,<ref>{{cite journal|
title=Präoperative Blutungsanamnese - A vérzékenység műtét előtti kórtörténete (anamnézise)|author= Pfanner, G. et al.| journal=Anaesthesist|year= 2007 Jun 56(6)|pages=604-11| DOI 10.1007/s00101-007-1182-0|idpmid=PMID 17522829|url=http://rd.springer.com/article/10.1007/s00101-007-1182-0
}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19151849?ordinalpos=7&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DefaultReportPanel.Pubmed_RVDocSum |title=Haemostatic testing prior to elective surgery in children? Not always! - A hemostázis vizsgálata gyermekek elektív sebészeténél? Nem mindig! |author= Bidlingmaier, C. et al.|journal= Hamostaseologie|year= 2009 Jan 29(1)|pages=64-7|language=angol}}</ref> míg mások szerint a vérlemezkeszámot, az aktivált PTT-t, a Quick-értéket és a fibrinogénteszt eredményét egyaránt figyelembe kell venni.<ref>{{cite web|url=http://www.schattauer.de/de/magazine/uebersicht/zeitschriften-a-z/haemostaseologie/inhalt/archiv/issue/284/manuscript/10874/show.html|title=Laboranalytischer Ausschluss einer hämorrhagischen Diathese vor elektiven Eingriffen? Ja!|author= Albert, FW et al.|journal= Hamostaseologie|year= 2009 Jan 29(1)|pages=58-63}}</ref>