A keresztény hagyomány szerint Jézus kereszthalála a kilencedik órában következett be [[pészah]] első teljes napján, ami abban az évben péntekre esett, és a rákövetkező vasárnap első órájában támadt fel. Pészah első napja mindig az északi féltekén bekövetkező tavaszi napéjegyenlőség első [[telihold]]jának a napja. A 325-ben tartott [[első niceainikaiai zsinat]] határozott úgy, hogy húsvétot az ezt követő vasárnapon ünneplik, hogy a keresztény egyház ünnepe ne essen egy napra a zsidókéval. A zsinaton az [[Kopt ortodox egyház|alexandriai pápa és pátriárka]] feladata lett, hogy meghatározza az egyes években a húsvét dátumát és kihirdesse a többi keresztény egyháznak. Azért őrá esett a választás, mert Alexandria a műveltség egyik központja volt.<!--"because of the erudition at Alexandria he could draw on." asszem, ezt jelenti.--> A napéjegyenlőség névleges dátuma a zsinat idején március 21 volt. A Julius Caesar-i naptárreformkor a napéjegyenlőség még március 25-én következett be, és mivel ez a naptár nem vette figyelembe, hogy a [[tropikus év]] nem teljesen azonos a 365¼ napos julián évvel, a napéjegyenlőség a julián naptárban egyre csúszik hátrafelé.
