„Gregor Mendel” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Tudományos munkássága: A porzó és a termő sensu stricto nem ivarszervek, hanem ivarlevelek (lévén a sporofiton részei).
Visszavontam 193.224.221.1 (vita) szerkesztését (oldid: 19349661)
59. sor:
 
A monostor körül sétálva vette észre egy dísznövény atípusos változatát; ezt felvette, és a kolostorkertben a típusnövény közelébe ültette. Utódaikat egymás mellett nevelte, hogy lássa, a következő nemzedékekben közelebb kerülnek-e a jellegeik. E kísérletekkel szerette volna alátámasztani vagy illusztrálni az evolúció első tudományosnak gondolt elképzelését felvázoló [[Jean-Baptiste Lamarck]] nézeteit arról, hogyan befolyásolja az élőlények tulajdonságait a környezet. Azt figyelte meg, hogy a környezet azonossága ellenére az egyes növények utódai többé-kevésbé megtartották a szülők lényegi (és egymástól eltérő) tulajdonságait, vagyis azokat a környezet alig vagy nem befolyásolta. Ez az egyszerű vizsgálat adta az ötletet az öröklődés mechanizmusának kereséséhez.
Alapos meggondolások után precízen tervezett kísérletekkel fogott hozzá a ''borsó''k megfelelő tulajdonságainak kiválasztásához, majd egyedeik irányított keresztezéséhez. Az irányított keresztezést, a véletlenszerű beporzás gátlását elősegítette a borsó [[pillangós virág]]ának szerkezete és az, hogy az egyes növényeken eltávolította a virágok egyes ivarleveleitivarszerveit (a porzókat, illetve a bibét); így hozta létre az anyai (bibés, magtermő) és az apai (porzós) szülőket. A kísérleteinek hátterében az a meggondolást állt, hogy az egyedek öröklődő tulajdonságai nem egységes mintázattömböt alkotnak, hanem különböző és elkülöníthető jellegek összességét; minden egyes örökletes jelleg mögött egy-egy örökítő „faktor” állhat, amely valami módon meghatározza a szóban forgó tulajdonságot. (A kísérleteiben azt nem vizsgálhatta még, hogy az örökítő „faktor” hogyan határozza meg a tulajdonságot és nem elemezhette ennek fejlődési történetét sem.)
 
Főleg ''borsó''kon végzett gondos és előre eltervezett [[keresztezés]]i kísérleteiben először is előállította a „tiszta származéksorú” (vagyis homozigóta) szülői nemzedéket (P/arentes/), amelyekben az anyai és az apai szülő egy vagy néhány jól meghatározható tulajdonságban különbözött (például gömbölyű vagy szögletes magvú, sárga vagy zöld magszínű). Majd ezek keresztezésével az első hibridnemzedéket (F1 /filius/), azután ezek egymás közti keresztezésével a második hibridnemzedéket (F2) hozta létre. Megfigyelte a P szülői tulajdonságok megoszlását az egyes (F1 és F2) nemzedékekben, és statisztikailag értékelte a tulajdonságok relatív megoszlását. A megfigyeléseit és a következtetéseit szabályokba foglalva 1865 februárjában előadta a Brünni Természetvizsgáló Egyesület ülésein, majd 1866-ban publikálta is ''Versuche über Pflanzen-Hybriden'' címmel az egyesület évkönyvében.