„Turáni-alföld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
58. sor:
Lefolyástalan terület. Két nagy folyója ([[Amu-darja]] és [[Szir-darja]]) korábban az [[Aral-tó]]ba ömlött, napjainkra azonban egyik folyó sem éri el a több részre szakadt, folyamatosan pusztuló Aral-tavat. A hatalmas alföld peremein a folyók nagy része a homokban vész el.
Éghajlata száraz [[Kontinentális éghajlat|kontinentális]] (sivatagi). {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}} A tél hideg, zord; a nyár forró és száraz. Gyakran fújnak erős szelek. Az évi átlagos csapadékmennyiség 150-300 mm, de
A sivatag terjeszkedéséhez az ember tevékenysége is hozzájárul. A hatalmas síkságot ugyanis az [[1960-as évek]]ben feltörték és azon gazdálkodásba kezdtek. Északon búzát, napraforgót, kölest termesztenek (''termesztettek''), délen a gyapot, és öntözéssel a rizs és a gyümölcsök is jó termést adnak. De nem sokáig! A szél kikezdte a műveléssel megbontott talajt, és a vékony termőrétegtől megfosztott táj elsivatagosodott. <ref>Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk, 1998</ref>
A geológiai kutatások barnaszenet, kőolajat, földgázt találtak. A Mangislak-félszigeten mangánt bányásznak, a Kizil-kumban azbeszt- és grafitelőfordulások vannak, a Kara-kumban ként termelnek ki. {{refhely|Panoráma: Szovjetunió, 1974}}
| |||