„Peja” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szkodra |
|||
214. sor:
A [[Középső kőkorszak|mezolitikumi]] ember életének régészeti emlékeit találták meg a várostól északkeletre, a [[Prokletije]] hegységben. Az [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvet]] beszélő, törzsi társadalomba szerveződő [[illírek]] [[i. e. 1000]] körül, a [[bronzkor]] végén és a [[vaskor]] hajnalán tűntek fel a [[Balkán-félsziget]] nyugati vidékein. Ők – valószínű a docleatae törzs – alapították a várost, közel a [[Rugova-völgy]] déli bejáratához. A településnek a különböző [[Illíria|illír államalakulatokban]] szerepe volt a Nyugat-Balkán belső területein és az [[Adriai-tenger]] mellett található helyiségek közötti kapcsolatban.
===Az [[ókor]] időszaka===
[[Római Birodalom|Róma]] az [[első római–illír háború|első]] ([[I. e. 229]]‒[[I. e.
A [[kereszténység]] nagyon korán, már az 1. században megjelent az illírek lakta területeken. [[I. Theodosius római császár|I. (Nagy) Theodosius]] ([[347]]‒[[395]] ‒ uralkodott: [[379]]‒395) 379-ben a déli részeken három [[egyházmegye|püspökséget]] szervezett. A három közül az északi volt Praevalitania egyházmegye [[Szkodra|Scodra]] székhellyel. Theodosius elhatárolódva az [[eretnekség|eretnekmozgalmaktól]] csak azoknak engedélyezte a „katolikus keresztény” megnevezés használatát, akik elfogadták a [[Szentháromság]]ot, úgy ahogy azt az [[első nikaiai zsinat]] [[325]]-ben meghatározta. A Római Birodalom [[395]]-ös kettészakadásával a [[Drina|Drinustól]] keletre lévő területek a [[Bizánci Birodalom|Keletrómai Birodalomhoz]] kerültek, de ekkor még a nyugat-balkáni részek, felekezeti értelemben (joghatóságilag), a kereszténység római ágához tartoztak.<br />
|