Főmenü megnyitása

Módosítások

a
galéria a végére
 
A rend alapítását követően először a [[Burgundi Hercegség|burgundi hercegek]], majd a [[Habsburg Birodalom#A spanyol Habsburgok|Habsburgok spanyol ágának]] és a [[spanyol örökösödési háború]] után mind a spanyol uralkodók, mind a [[Habsburg-család|Habsburgok]] osztrák ágának legfontosabb rendjele lett.<ref "name=Kitüntetések" >{{cite book |author=Makkai Ágnes - Héri Vera |authorlink= |title=Kitüntetések |publisher=Zrínyi Kiadó |url=http://www.antikva.hu/onan/reszletek.jsp;jsessionid=6F98FC9864A28F13B3EE3AE5C29A8FCB?katalogus_id=88796&katalogusid=88796 |pages=212 |year=1990 |language=magyar |isbn= 963 326 5991}}</ref>
 
== Története ==
A rend alapítója [[III. Fülöp burgundi herceg|Jó Fülöp burgundi herceg]] és a rendet először [[IV. Jenő pápa|IV. Jenő]] ([[1433]]-ban) majd [[X. Leó pápa]] ([[1517]]-ben) is megerősítette. A rendbe való felvételnél a kezdetektől fogva a fő kellékek voltak: előkelő nemesség és kiváló szolgálatok. Az első két században ezt az egyosztályú rendet csak fejedelmi személyeknek s a legmagasabb arisztokráciának adományozták. A rendkáptalan, mely az összes rendlovagokból áll, eleinte évenként, később minden harmadik évben összeült, utóbb csak a rend nagymesterének összehívására, amikor új tagjait általános szavazattöbbséggel választották. A nagymesterek a burgundi hercegek, s utánuk a spanyol királyok voltak. [[1559]]-ben tartották az utolsó [[káptalan]]t. [[II. Fülöp spanyol király]] engedélyt nyert [[XIII. Gergely pápa|XIII. Gergely pápától]], hogy a rend Lovagjait maga nevezhesse ki, ez időtől a lovagok száma (amely az alapítása idejében 25, három év múlva 31, [[1516]]-ban [[V. Károly német-római császár]] alatt 51 volt) nem volt meghatározva.<ref name="History">{{cite web |url= http://www.antiquesatoz.com/sgfleece/origins.htm |title= |publisher= antiquesatoz.com |accessdate=2011-03-27 |language=angol }}</ref>
 
Burgundi Máriának Miksa osztrák főherceggel kötött házassága folytán ([[1477]]) a rend nagymesteri méltósága a [[Habsburg-család|Habsburg-házra]] szállott. Amikor a [[Habsburg-ház]] spanyolországi ága kihalt, mind [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]], mind [[V. Fülöp spanyol király]] magának követelte a rendtagok kinevezésének kizárólagos jogát. Az [[1725]]-ös [[bécsi béke (1725)|bécsi békében]] kötött egyezség szerint mindkét uralkodó gyakorolhatja a kinevezés jogát, de az osztrák rendház sohasem ismerte el a rend spanyolországi ágát, sem az ott történt kinevezéseket. [[Habsburg Birodalom|Ausztriában]] fejedelmi személyek, főnemesek és [[Római katolikus egyház|katolikusok]] képezik a rend tagjait.<ref name=History/>
 
== Leírása ==
[[Fájl:Paradin-aranygyapjas rend.jpg|bélyeg|180px|Az Aranygyapjas rend leírása [[Claude Paradin]]: ''Devises heroïques'' c. művében, Lyon, 1557]]
A rend jelvénye: arany [[kosbőr]] (kosirha), mely kékzománcos, lángokat szóró [[Kovakő|tűzkövön]] függ, mely felett Ausztriában arany szalagon egy sárkányölő férfi és a szalag kanyargó végein, kékzománcos alapon e jelmondat áll: ''Pretium laborum non vile. ( = „a munka becse nem csekély”)'' E jelvényt ünnepnapokon tüzet szóró tűzkövekből és acélokból összeállított aranyláncon, rendesen piros szalagon viselik.
 
A rend öltözéke Ausztriában skarlát bársony, fehér tafotával bélelt hosszú öltöny, felette bíborszín, fehér selyemmel bélelt köpeny, melynek szegélyzete a tűzkő és acél motívumát mutatja, szélein fehér selyem szalagon többször ismételve: ''je l'ay empris'' jelmondat van kivarrva, bíborvörös, arannyal hímzett bársony föveg, veres cipők és harisnyák. A spanyol rendtagok öltözéke hasonló, de köpenyük nincs.<ref name=History/><ref>{{cite web |url=http://www.coingallery.de/GV/GoldeneVlies1a_D.htm |title=Der Orden vom Goldenen Vlies auf Münzen und Medaillen |publisher= coingallery.de |accessdate=2011-03-27 |language=német }}</ref>
 
==Galéria==
</gallery>
</center>
== =Magyar Aranygyapjas lovagok===
 
<center>
<gallery>
</gallery>
</center>
 
== Története ==
A rend alapítója [[III. Fülöp burgundi herceg|Jó Fülöp burgundi herceg]] és a rendet először [[IV. Jenő pápa|IV. Jenő]] ([[1433]]-ban) majd [[X. Leó pápa]] ([[1517]]-ben) is megerősítette. A rendbe való felvételnél a kezdetektől fogva a fő kellékek voltak: előkelő nemesség és kiváló szolgálatok. Az első két században ezt az egyosztályú rendet csak fejedelmi személyeknek s a legmagasabb arisztokráciának adományozták. A rendkáptalan, mely az összes rendlovagokból áll, eleinte évenként, később minden harmadik évben összeült, utóbb csak a rend nagymesterének összehívására, amikor új tagjait általános szavazattöbbséggel választották. A nagymesterek a burgundi hercegek, s utánuk a spanyol királyok voltak. [[1559]]-ben tartották az utolsó [[káptalan]]t. [[II. Fülöp spanyol király]] engedélyt nyert [[XIII. Gergely pápa|XIII. Gergely pápától]], hogy a rend Lovagjait maga nevezhesse ki, ez időtől a lovagok száma (amely az alapítása idejében 25, három év múlva 31, [[1516]]-ban [[V. Károly német-római császár]] alatt 51 volt) nem volt meghatározva.<ref name="History">{{cite web |url= http://www.antiquesatoz.com/sgfleece/origins.htm |title= |publisher= antiquesatoz.com |accessdate=2011-03-27 |language=angol }}</ref>
 
Burgundi Máriának Miksa osztrák főherceggel kötött házassága folytán ([[1477]]) a rend nagymesteri méltósága a [[Habsburg-család|Habsburg-házra]] szállott. Amikor a [[Habsburg-ház]] spanyolországi ága kihalt, mind [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]], mind [[V. Fülöp spanyol király]] magának követelte a rendtagok kinevezésének kizárólagos jogát. Az [[1725]]-ös [[bécsi béke (1725)|bécsi békében]] kötött egyezség szerint mindkét uralkodó gyakorolhatja a kinevezés jogát, de az osztrák rendház sohasem ismerte el a rend spanyolországi ágát, sem az ott történt kinevezéseket. [[Habsburg Birodalom|Ausztriában]] fejedelmi személyek, főnemesek és [[Római katolikus egyház|katolikusok]] képezik a rend tagjait.<ref name=History/>
 
== Leírása ==
[[Fájl:Paradin-aranygyapjas rend.jpg|bélyeg|180px|Az Aranygyapjas rend leírása [[Claude Paradin]]: ''Devises heroïques'' c. művében, Lyon, 1557]]
A rend jelvénye: arany [[kosbőr]] (kosirha), mely kékzománcos, lángokat szóró [[Kovakő|tűzkövön]] függ, mely felett Ausztriában arany szalagon egy sárkányölő férfi és a szalag kanyargó végein, kékzománcos alapon e jelmondat áll: ''Pretium laborum non vile. ( = „a munka becse nem csekély”)'' E jelvényt ünnepnapokon tüzet szóró tűzkövekből és acélokból összeállított aranyláncon, rendesen piros szalagon viselik.
 
A rend öltözéke Ausztriában skarlát bársony, fehér tafotával bélelt hosszú öltöny, felette bíborszín, fehér selyemmel bélelt köpeny, melynek szegélyzete a tűzkő és acél motívumát mutatja, szélein fehér selyem szalagon többször ismételve: ''je l'ay empris'' jelmondat van kivarrva, bíborvörös, arannyal hímzett bársony föveg, veres cipők és harisnyák. A spanyol rendtagok öltözéke hasonló, de köpenyük nincs.<ref name=History/><ref>{{cite web |url=http://www.coingallery.de/GV/GoldeneVlies1a_D.htm |title=Der Orden vom Goldenen Vlies auf Münzen und Medaillen |publisher= coingallery.de |accessdate=2011-03-27 |language=német }}</ref>
 
== Lásd még ==