„Katakomba” változatai közötti eltérés

 

== A római katakombák ==

A katakombák ([[latin nyelv|latinul]] (catacumbae), szűkebb értelemben ama, főképp Róma környékén levő föld alatti üregek, ahova a régi keresztények temetkeztek. A kb. 54 katakomba-csoport mintegy 7 millió sírt tartalmaz. A katakombákat keresztények ásták s Marchi [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[1841]]-ben kiadott munkájában megcáfolta azt az állítást, hogy a keresztények a pogányok homokbányáit alakították volna át temetőkké. Eredeti nevük ''coemeterium'' volt, vagy az illető terület (area) tulajdonosának neve után nevezték el. Ezek a föld alatti üregek keresztül-kasul futó, 3-12 láb magas, szűk folyosókból állnak, amelyeknek oldalfalába egymás fölé 1-14 sorban a vágták vízszintesen a sírüregeket (loculi). A [[vértanú]]k számára félkör alakú üreget ''(arcosolium)'' vájtak, s ennek vízszintes lapjába helyezték a sírt. Vannak a katakombákban freskóképek, amelyek hasonlítanak a pompeji festményekhez s a II. századból származnak. Az ott talált kőfeliratok egész folyosókat töltenek be a lateráni [[múzeum]]ban. Az első sírtábla Rossi szerint a keresztény időszámítás 71-ik évéből származik. A sírüregekben találtak továbbá számtalan, a vértanúságra vonatkozó vas kínzóeszközt, véredényt és üveget. [[I. Constantinus római császár|Konstantin]] idejéig a keresztények élete nagyrészt a föld alatt folyt le. Azontúl a vértanúk sírjai vallásos kegyeletnek lettek tárgyaivá. A barbárok a sírokat kirabolták, míg másokat a kegyelet a rabló gótok előtt befalazott, így feledésbe merültek. Miután [[1587]]-ben homokásó munkások a Priscilla katakombába leszakadtak, Bosio régész kutatni kezdte a föld alatti üregeket s azóta számos tudós írta le a föld alatti Rómát. A legnevezetesebbek: a ''Coemeterium Calixti'', a szent Sebestyén-féle, a ''Domitilla'', a ''Priscilla'' katakomba és mások. Jelenleg a katakombák többségükben üresek, miután a pápák az azokban talált csontokat főképpen Szent Péter templomának kriptájában helyezték el.