„Mladonyiczky Béla” változatai közötti eltérés

→‎Életpálya: Személynév egyértelműsítése
a (Békésszentandrásiak kategória eltávolítva (a HotCattel))
(→‎Életpálya: Személynév egyértelműsítése)
Az özvegyen maradt édesanyja előbb háztartásbeli, majd özvegységétől alkalmi munkákból, amíg tudta, tartotta el két gyermekét. Mladonyiczky Béla a Gyomai Gyermekotthonba került állami gondozásba. Az általános iskola 3. osztályát azonban már Sárospatakon végezte, ahol tanárai felfedezték művészi hajlamát és adottságait. Nevelői kezdeményezésére a középiskolát ezért már a [[Budapesti Művészeti Gimnázium]]ban folytathatta, ahol is az itteni pedagógusok szintén felkarolták tehetségét. Életre szóló nyomokat hagytak benne az '56-os események; egyetlen főiskolai barátját halálos lövés érte mellette.
 
A [[Képzőművészeti Főiskola | Képzőművészeti Főiskolán]], ahol szobrászatot tanult, olyan mesterei voltak, mint [[Domanovszky Endre]], [[Beck András]], [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]], [[Martsa István]], [[Pátzay Pál]], [[Somogyi József (szobrász)|Somogyi József]], [[Vígh Tamás]], [[Borsos Miklós (szobrász)|Borsos Miklós]]. A szobrászat mellett pedagógiai érdeklődése is előtérbe került, ezért felvette a tanári szakot is. Így 1961-ben két diplomával költözhetett haza szülőföldjére.
 
Először Békésen, a [[Szegedi Kis István Református Kollégium]]ban kapott nevelőtanári állást, majd 1963-tól a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban oktathatott rajzot, szakrajzot és művészettörténetet. 1966-ban az akkor induló „Új Gimnázium és Szakközépiskola” vette át, de 1969-ben a Rózsa Ferenc Gimnázium visszakérte azzal, hogy az állás mellett egy 25 négyzetméteres műtermet is biztosítottak számára. Békéscsaba külterületén, a Dobozi úton 1972-ben utalták ki részére a megszűnt tanyasi iskola felét és egy kis kertet szükséglakás és műterem gyanánt. Valódi alkotói munkája itt indult el, amelyben jelentős mentori szerepet vállalt második felesége, [[Mladonyiczkyné Sík Sára]].
51 284

szerkesztés