„Odesszai katakombák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
Az '''odesszai katakombák''' (''[[Ukrán nyelv|ukrán]]: Одеські катакомби'') egy [[Alagút|alagút]]rendszer az [[ukrajna]]i [[Odessza]] alatt, amely a város környékére is kiterjed.
A katakombarendszer három szinten húzódik, a mélysége pedig eléri a 60 métert. Ez a világ egyik legnagyobb labirintusrendszere,<ref>https://www.atlasobscura.com/places/odessa-catacombs</ref> amely fő- és mellékfolyosóinak, zsákutcáinak, elágazásainak hossza a becslések alapján kb. {{szám|2500|km}},{{refhely|http://www.showcaves.com/english/ua/subterranea/OdessaCatacombs.html}} de egy ukrán [[weboldal]] {{szám|3000|km}}-re becsüli a hálózatot.{{refhely|catacombs.od.ua}} Eddig tulajdonképpen mintegy {{szám|1700|km}} hosszú szakaszt derítettek fel. A katakombák zöme, 95-97%-a a [[bányászat]] során keletkezett, a maradék része vagy természetes ([[karszt]]) eredetű barlang, vagy létesített [[bunker]], csatorna, pince stb.
Mivel az egész alagútrendszer a mai napig sincs teljesen feltérképezve, nincs benne világítás, időnként tévednek el benne önálló vállalkozásra induló emberek, főleg gyerekek, vagy kíváncsiskodó kalandorok. A mentések gyakran 2-3 napig is tartanak, és nem mindig végződnek sikerrel.
8. sor:
== Történelem ==
A [[19. század]]ban a legtöbb odesszai ház [[Mészkő (kőzet)|mészkő]]ből épült, amelyet a közelben bányásztak. A házak építésekor, hogy ne kelljen messziről idecipelni a mészköveket, egyre inkább a város alól bányásztak. Ahogy a bányászok kitermelték a mészkövet, alagutak kezdtek kialakulni. A város alatt nemsokára kialakult egy kusza labirintus, melyet senki nem tervezett előre. A föld alatti hálózat pedig idővel a városon kívüli területekre is kiterjedt. A bányászott kőzetből felépült házak színe miatt Odesszát sokáig „sárga városnak” is nevezték.
A kitermelés a 20. század elején is folytatódott, egészen az 1917-es [[1917-es októberi orosz forradalom|orosz forradalom]] kitöréséig. A katakombák ideális búvóhelyül szolgáltak a forradalmároknak. [[Lenin]] öccse, Dmitrij Uljanov is vezetett itt szemináriumokat. A [[Oroszországi polgárháború|polgárháború]] idején itt volt a föld alá kényszerített [[bolsevikok]] forradalmi parancsnoksága, itt működött a nyomdájuk is. {{refhely|Panoráma: Szovjetunió, 1974}}
16. sor:
A bányajáratokat a két világháború között és a II. világháború után csempészek és bűnözők is használták raktárként, illetve fegyver- és árucsempészethez. A bűnözéssel, csempészettel vagy a szép nők elrablásához és eladásához kapcsolódóan sok [[legenda]] él. Ebben a népszerű témakörben létesült [[Odessza]] központjában a ''Földalatti Odessza Titkai Múzeum'' (''"Музей Тайны подземной Одессы"''), 25 méterrel a föld alatt, a ''Razumovszkij (переулок 2-й Разумовский) utca'' 33. szám alatt. Míg Odessza közelében, Nerubajszke faluban a ''Partizándicsőség Múzeum'' (''Музей партизанской славы'') betekintést nyújt az alagútrendszer katonai múltjára. Itt a katakombák 12-14 méter mélyen vannak. Ez a múzeum 1969-ben létesült, és a helyén rejtőztek a régió legnagyobb partizánegységei a [[Nagy Honvédő Háború|nagy honvédő háború]]ban. <ref>[http://catacombs.od.ua/ catacombs]</ref>
A 20. század végétől sok gondokat is okoznak a katakombák, mivel többnyire a város régi része alatt helyezkednek el és rengeteg beomlást okoznak.
A 21. század elejére teljesen megszűnt a város alatti bányászat, ekkor már csak a környező falvakban engedélyezett. Mivel ezek a bányajáratok is összeköttetésben vannak a régiekkel, ezért a katakombarendszer hossza továbbra is nő.
== Galéria ==
| |||