„Dzsessz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Metro99 (vitalap | szerkesztései)
→‎Magyar dzsessz: Kiegészítés
Metro99 (vitalap | szerkesztései)
→‎Magyar dzsessz: Kiegészítés 2
362. sor:
 
=== Modern magyar dzsessz ===
A [[Kádár János (politikus)|Kádár-korszak]]ban ismét felütötte a fejét a dzsessz, immár annak modernebb változata. Noha a rendszer először tiltotta, később már megtűrte ezt a "túlságosan szabadelvű", ráadásul nyugati eredetű zenét. Dzsesszkörök és dzsesszintézmények alakultak. [[1960]] és [[1980]] között a műfaj neves pártfogója [[Pernye András]] volt, aki sokat tett a modern dzsessz elfogadtatásáért. A korszakban elinduló vagy alkotó híres dzsessz-zenészek a teljesség igénye nélkül: [[Gonda János]], [[Szakcsi Lakatos Béla]], [[Vukán György]], [[Binder Károly]], [[Garay Attila]], [[Regős István]] és [[Csík Gusztáv]] zongoristák, [[Berki Tamás]] énekesés [[Bontovics Kati]] énekesek, [[Lakatos "Ablakos" Dezső]], [[Csepregi Gyula]], [[Borbély Mihály]], [[Ráduly Mihály]], [[Elek István]] és [[Tony Lakatos]] szaxofonosok, [[Pege Aladár]] és [[Berkes Balázs]] nagybőgősök, [[Deseő Csaba]] hegedűs, [[Dandó Péter]], [[Orszáczky Miklós]] (Jackie) és [[Lattmann Béla]] basszusgitárosok, [[Kőszegi Imre]], [[Lakatos Pecek Géza]], [[Jávori Vilmos]] és [[Kovács Gyula]] dobosok, [[Tomsits Rudolf]] trombitás, [[Friedrich Károly]] harsonás illetve [[Babos Gyula]], [[László Attila]] és [[Kovács Andor]] gitáros. Sokan közülük ma is a pályán vannak.
A [[Táncdalfesztivál]]ok idejéből meg kell említeni a [[Magyar Rádió]] big bandjét és a [[Deák Tamás (zeneszerző)|Deák Tamás]] által vezetett [[Deák Big Band]]et, melyek sok esetben játszottak dzsessz-darabokat is, vagy dzsesszes igényű műveket.
Az úgynevezett magyar népi [[free jazz]] a hetvenes években jelent meg, fontos alakja volt [[Szabados György (zongoraművész)|Szabados György]] zongorista és zenekara, ahonnan olyan tehetségek indultak el a pályán, mint [[Grencsó István]] vagy [[Dresch Mihály]].
369. sor:
 
A magyar jazz-rockot, dzsesszes funkzenét a hatvanas-hetvenes években a [[Syrius]], a [[Mini (együttes)|Mini]] és a [[Bergendy együttes|Bergendy]] neve fémjelezte. A nyolcvanas években Babos Gyula és László Attila gitárosok játszottak különböző fúziós projektekben.
 
[[Snétberger Ferenc]] 1987-ben [[Dés László]]val és [[Horváth Kornél]]lal közösen alapította a [[Trio Stendhal]]t, ami nagy sikereket ért el.
 
=== Napjainkban ===
386 ⟶ 388 sor:
 
Középszintű dzsesszzenész vagy dzsesszénekes OKJ-vizsgát [[Budapest]]en kizárólag az [[Etűd Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola]], a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium és az [[Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola]] dzsessztanszakain lehet tenni. Ma [[Magyarország]]on, magyar dzsesszzenész és dzsesszénekes BA diplomát a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]] Jazz Tanszékén (tanszékvezető: [[Binder Károly]] zongoraművész) és a [[Kodolányi János Főiskola]] Művészeti Tanszékén (tanszékvezető: [[Mits Gergely]] basszusgitár-művész) képzésein lehet szerezni, mesterdiploma csak a Zeneművészeti Egyetemen szerezhető.
 
Szintén Gonda János alapította [[1990]]-ben a magyar dzsesszéletet összefogó [[Magyar Jazz Szövetség]]et.
 
Fontosabb magyar dzsesszfesztiválok: [[Debreceni Jazz Napok]], [[Lamantin Jazz Fesztivál]], [[Szegedi Jazz Napok]], [[Zsámbék Jazz Open]], [[MOL Jazz Fesztivál]], [[VeszprémFest]]. A hazai dzsesszklub-élet leginkább a fővárosban jelentős. Kiemelkedő a [[Budapest Jazz Club]] és az [[Opus Jazz Club]]. Nagyobb dzsessz-sztárokat általában a [[Művészetek Palotájában]] és a [[MOMKultban]] lehet látni, kisebb dzsesszklubok pedig rengeteg helyen vannak a városban és országszerte is. Budapesten gyakorlatilag nem múlik el este dzsesszkoncertek nélkül.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsessz