Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Pasztilla (vita) szerkesztéséről Hollófernyiges szerkesztésére
==Ifjúsága==
===Származása és gyerekkora, 1068–86===
Henrik valószínűleg 1068 nyarán vagy az év utolsó heteiben született, feltehetően a [[yorkshire]]-i [[Selby]] városában.<ref name=HollisterGreenP20>{{harvnb|Hollister|2003|pp=30–31}}; {{harvnb|Green|2009|p=20}}</ref>(a történészek nem értenek egyet a források interpretálásában; az sem lehetetlen, hogy születése 1069 elejére esik. A helyszínt a helyi hagyomány adja meg).<ref name=H[refollisterGreenP20HollisterGreenP20/> Apja [[I. Vilmos angol király|Normandiai Vilmos]] volt, eredetileg [[Normandiai Hercegség|Normandia]] hercege, aki két évvel Henrik születése előtt meghódította Angliát. Az invázió során létrejött egy anglo-normann arisztokrácia, amelynek a [[La Manche]]-csatorna mindkét partján voltak birtokai.<ref>{{harvnb|Newman|1988|pp=21–22}}; {{harvnb|Carpenter|2004|pp=125–126}}</ref> A nemesség Franciaországgal is szoros kapcsolatokat ápolt (Normandia hercege elvben a francia király hűbérese volt); Franciaországban viszont ekkor minimális volt a király tekintélye és az ország inkább csak grófságok laza konglomerátumából állt.<ref>{{harvnb|Hallam|Everard|2001|pp=62–64, 114–118}}</ref> Henrik anyja, Vilmos felesége, [[Flandriai Matilda]] volt, [[V. Balduin flamand gróf|V. Balduin]] flamand gróf lánya; anyja révén [[II. Róbert francia király|II. Róbert]] francia király unokája és [[I. Henrik francia király|I. Henrik]] unokahúga (Henrik valószínűleg róla kapta a nevét).<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=32, 40}}</ref>
 
Vilmosnak és Matildának négy fia született, közülük Henrik volt a legfiatalabb. Külsőre bátyjaira ([[II. Róbert normandiai herceg|Róbertre]], Richárdra és [[II. Vilmos angol király|Vilmosra]]) hasonlíthatott, az egyik történész megfogalmazása szerint "alacsony, zömök, hordómellű" és fekete hajú.<ref>{{harvnb|Carpenter|2004|p=128}}</ref> Mivel jóval fiatalabb volt bátyjainál (és Richárd hamar meg is halt), valószínűleg kevés időt tölthetett velük gyerekkorában.<ref>{{harvnb|Green|2009|p=21}}</ref> Húga, [[Normandiai Adéla|Adela]] nagyjából vele egykorú volt, lehetséges, hogy együtt nevelkedtek.<ref>{{harvnb|Newman|1988|p=54}}</ref> Gyerekkoráról keveset tudunk, egyes történészek szerint főleg Angliában, mások szerint Normandiában nevelkedett.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=35}}; {{harvnb|Green|2009|p=21}}; {{harvnb|Thompson|2007|pp=16–17}}.</ref>(a krónikás [[Orderic Vitalis]] beszámol arról, hogyan veszett össze Henrik Róbert és Vilmos bátyjaival a normandiai [[L'Aigle]] városában, de a mai történészek kételkednek a történet valódiságában).<ref>{{harvnb|Green|2009|p=21}}; {{harvnb|Hollister|2003|pp=35–36}}</ref> Valószínűleg egyházi neveltetést kapott, nevelője Osmund, [[Salisbury]] püspöke és Anglia kancellárja volt; ez arra utalhat hogy szülei egyházi pályára szánták.<ref name=HollisterGreeenPP36P22>{{harvnb|Hollister|2003|pp=36–37}}; {{harvnb|Green|2009|p=22}}</ref> Feltehetően tudott latinul olvasni és némileg jártas lehetett a szabad művészetekben.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=33–34}}</ref> Katonai ismeretekre Robert Achard nevű nevelője tanította. Apja 1086. május 24-én lovaggá ütötte Henriket.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=37}}; {{harvnb|Green|2009|p=23}}</ref>
===Házassága===
[[File:Matylda zena.jpg|thumb|left|alt=Picture of Matilda|[[Skóciai Matild angol királyné|Matilda]], Henrik első felesége]]
1100. november 11-én, három hónappal megkoronázása után, a 31 éves Henrik feleségül vette [[III. Malcolm skót király|III. Malcolm]] skót király lányát, [[Skóciai Matild angol királyné|Matildát]]. A korábbi években feltehetően találkozott már vele, Osmund salisburyi püspök mutatta be őket egymásnak.<ref>{{harvnb|Thompson|2007|p=24}}; {{harvnb|Huneycutt|2003|p=27}}</ref> Nyilvánvalóan dinasztikus házasság volt, bár egyes krónikások szerint a házastársak érzelmileg is közel álltak, sőt szerelmesek voltak egymásba.<ref>{{harvnb|Green|2009|p=58}}; </ref><ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=127}}</ref> Matilda anyai ágról angolszász királyi családból származott (eredeti neve Edit volt), nagybátyja [[II. Edgár angol király|Edgar Ætheling]], dédapja [[II. Edmund angol király|Vasbordájú Edmund]] király volt.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=126–127}}</ref> A házasság megerősítette Henrik uralmának legitimációját, az ambiciózus Matilda pedig egy erős ország királynéja lehetett..<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=127–128}}; {{harvnb|Thompson|2003|p=137}}</ref>
 
Matilda azonban zárdákban nevelkedett és fogadalmat tett, hogy apáca lesz belőle.<ref name=HollisterPP128-129>{{harvnb|Hollister|2003|pp=128–129}}</ref> Miután megkérték a kezét, kérelmet nyújtott be Anselm érsekhez, hogy ennek ellenére engedélyezzék a házasságot. Az érsek egyházi tanácsot hívott össze, amely végül úgy határozott, hogy mivel Matilda még nem tette le apácai fogadalmát, férjhez menetelének nincs akadálya.<ref name=HollisterPP128-129/> Matilda jó királynénak bizonyult, Henrik távollétében régensként kormányozta az országot, részt vett vagy elnökölt a tanácsüléseket és bőkezűen támogatta a művészeteket.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=130}}; {{harvnb|Thompson|2003|p=137}}</ref> Hamarosan két gyerekük is született, [[Matilda császárné|Matilda]] 1102-ben és [[III. Vilmos normandiai herceg|Vilmos]] 1103-ban. A krónikás [[Canterburyi Gervasius]] szerint volt egy második fiuk is, Richárd, aki azonban korán meghalt.<ref name="Green 2009 75">{{harvnb|Green|2009|p=75}}</ref> Gyerekei születése után Matilda főleg Westminsterben tartózkodott, míg a király Angliát és Normandiát járta.<ref name="Thompson 2003 137">{{harvnb|Thompson|2003|p=137}}</ref>
Henrik korában a királyi udvar nem volt helyhez kötött és gyakran változtatott helyet.<ref>{{harvnb|Green|2009|pp=285–286}}; {{harvnb|Mayr-Harting|2011|p=69}}</ref> Az udvar és a kormányzat legfontosabb része a közvetlen, közeli tanácsadók köre volt, amit ''domus''nak neveztek. Ehhez az okleveleket, hivatalos ügyeket kezelő kancellár, a kincstárnok, a király utazásait, elszállásolását intéző udvarmester (''master-marshal'') és mások tartoztak.<ref>{{harvnb|Green|2009|pp=286–287}}</ref> A király barátait, rokonait, közeli híveit foglalta magába a ''familia regis'' ("királyi család"), de hozzá tartozott egy néhány száz fős elit lovagcsapat is.<ref>{{harvnb|Chibnall|1992|pp=86–89}}; {{harvnb|Prestwich|1992|pp=102–3, 118}}</ref> A nagy jelentőségű döntéseket a formális királyi tanács, a főurakból álló ''curia'' hozta; ennek ülésein a király koronával a fején elnökölt. Utóbbi összejöveteli az idő múlásával egyre ritkábbá váltak.<ref>{{harvnb|Green|2009|pp=289–290}}</ref> Henrik számos új kastély és vár építését finanszírozta; fényűző, hivalkodó udvart tartott fenn és [[Woodstock (Oxfordshire)|woodstocki]] palotájában saját, egzotikus állatokból álló állatkertet hozott létre.<ref>{{harvnb|Green|2009|pp=294–295; 304–305}}</ref> Az udvarban való viselkedés, az etikett elődeihez képest szigorúbb volt és a király megtiltotta, hogy az udvaroncok kedvük szerint fosztogassanak a szomszédos falvakban, mint ahogy az II. Vilmos idején szokásban volt.
 
Henrik jelentősen bővítette az igazságszolgáltatás rendszerét.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=350}}</ref> Angliában a hagyományos angolszász törvényekre és adózási szokásokra támaszkodott, de létrehozott néhány, a meglévő rendszert erősítő központi intézményt.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=351, 356}}</ref> Roger salisburyi püspök 1110 után átalakította a királyi kincstárat, hogy hatékonyabban szedje be és ellenőrizze a [[seriff|sheriffek]] által beszedett adót.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=356–357}}</ref> Királyi törvényszékek jelentek meg, amelyek körbejártak az országban és sok helyi szokást formális törvényként jegyeztek be.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=358–359}}; {{harvnb|Green|2009|p=319}}; {{harvnb|Newman|1988|p=24}}</ref> A király jelentős jövedelemre tett szert a különböző bírságokból és díjakból, vámokból is.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=358}}</ref> Az első, fennmaradt ún. "csőtekercs" (''Pipe roll''), a király kiadásait összegző pergamentekercs Henrik korából, 1130-ból származik.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=356}}</ref> 1107-ben, 1108-ban és 1125-ben pénzreformot hajtott végre és szigorúan megbüntette a pénzhamisítókat (pl. amikor 1124-ben kiderült, hogy katonáit az előírtnál kisebb súlyú ezüstpennykkel fizették ki, elrendelte, hogy vágják le a hamisítók jobb kezét és nemi szervét).<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=354}}; </ref><ref>{{harvnb|Green|2009|pp=188–189}}</ref>
 
Henrik Normandiában 1106 után helyreállította a törvényes rendet. Kormányzása a normann hagyományoknak megfelelő, de az angolhoz hasonló igazságszolgáltatási és adószedési rendszeren keresztül történt.<ref>{{harvnb|Haskins|1918|pp=86, 93, 105–106}}</ref> A helyi kormányzati intézmények továbbfejlődtek, bár kevésbé látványosan, mint Angliában.<ref>{{harvnb|Newman|1988|p=20}}</ref> A jogi és pénzügyi feladatokat sok esetben viszonylag alacsony származású emberek látták el, akiknek a király szolgálatában esélyük nyílt a felemelkedésre.<ref>{{harvnb|Green|2009|pp=242–243}}</ref>
39 814

szerkesztés