„Keleti-főcsatorna” változatai közötti eltérés

A '''Keleti-főcsatorna''' egy 98 km hosszú<ref name = "szoboszlo kk">{{cite web|url = http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/erdekesseg/keleti.php|title = Keleti-főcsatorna|publisher=Szoboszló Képeskönyve|accessdate = 2011-04-02}}</ref> csatorna [[Tiszalök]] ([[Tisza]]) és [[Bakonszeg]] ([[Berettyó]]) között. A [[Tiszántúl]] vízgazdálkodását segítő csatornarendszer fontos része, a csatornában szállított vizet többek között mezőgazdasági területek öntözésére, [[halgazdaság]]ok fenntartására, lakossági és ipari igények kiszolgálására,<ref name = "szoboszlo kk"/> valamint a Körös-mente vízhiányának pótlásáramérséklésére használják. Eredetileg hajózási funkciót is szántak neki, azonban a csatornán végül nem épült meg a hajózást kiszolgáló műtárgyak egy része.<ref>{{cite web|url = http://www.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0041.pdf|title=Sebes-Körös alegység jelentős vízgazdálkodási kérdései|publisher = Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság|date=2009-03-10|accessdate = 2011-04-02}}</ref><ref name = "szoboszlo kk"/>

A csatornát több, mint két évszázaddal az első tervek felmerülése után, [[1956]]-ban nyitották meg. Ma közvetlen gazdasági jelentősége mellett természetvédelmi szempontból is fontos, otthont ad a Tisza-vidék szennyezésre érzékeny halfajainak is.

A következő viszonylag csapadékosabb évtizedek alatt azonban lassan feledésbe merültek ezek a törekvések, azokat csak a [[20. század]] elején elevenítették fel. Egy [[1907]]-ben született terv szerint 157 km-es öntöző- és hajózócsatornát építettek volna a Hajdúháton. Ennek 10,7m7 m³/s-os vízhozama 11 500 ha öntözését tudta volna biztosítani, és évi 1 millió tonna áru vízi szállítására lett volna alkalmas.<ref name = "A HTVR története">{{cite web|url=http://www.civaqua.hu/tortenet.html|title=A HTVR története|publisher=Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság|date=|accessdate=2011-04-03}}</ref>

A [[trianoni béke]] után attól tartottak, hogy egy aszályos év - amely az Alföld Magyarországon maradt területeit súlyosabban érintette, mint a viszonylag kiegyensúlyozott termést hozó [[Bácska|Bácskát]] és [[Bánát]]ot - éhínséget zúdítana Magyarországra.<ref name = "szoboszlo kk"/> [[1922]]-ben [[Czverdely-Trummer Árpád]] irodája állt elő egy tervvel, mely szerint a hajózó csatorna 160 km-es hosszúságú lett volna, 40m40 m³3/s vízátbocsátásúvízátbocsátással és 95 000 ha terület öntözését biztosította volna. Tíz évvel később [[Ruttkay Udó]] dolgozott ki tervet egy 136 km hosszú, 110 m³/s vízhozamú csatornára, mely szerinte 806 ezer hektár öntözéséhez szállított volna elegendő vizet - ezt azonban kortársai felelőtlen becslésnek tartották.<ref name = "A HTVR története"/>

Ezeknek a terveknek a részletezését követően indult meg az építkezés [[1941]]. [[augusztus 8|augusztus 8]]-án]], a 21,1 - 44,9 km közötti szelvényekben.<ref name = "szoboszlo kk"/> [[1944]] végére elkészült a Hajdúnánás-Balmazújváros közötti 20,4km-es szakasz,<ref name = "A HTVR története"/> a munkálatok azonban ekkor félbemaradtak, és azokat csak [[1951]]-ben kezdték újra.

Bár a hajózóút kiépült, a hajózsilipek azonban nem, ezért a csatorna nem hajózható. Bár az [[1970-es évek]]ben megépült a balmazújvárosi hajózsilipen a felső fő, de ezáltal csak Tiszalökig vált lehetővé a hajózásthajózás, viszont így ennek a szakasznak a kihasználtsága is elenyésző.<ref name = "szoboszlo kk"/>

A 2000 január végén, február elején a [[Tiszai ciánszennyezés|Tiszán levonuló cianid- és nehézfémszennyezés]] megérkezésekor a főcsatorna tiszalöki zsilipje nem tudta kizárni a [[Cianid|ciánt]], és az alvízi oldalon is megemelkedett annak koncentrációja. Ezt látva a torkolatban 24 órán belül [[szádfal]]as elzárást építettek, amivel sikerült megakadályoznielérni, hogy a nem sokkal később odaérkező nehézfémszennyezés már nem jutott be a csatornába. A cianidtartalmú vizet a [[Nyugati-főcsatorna|Nyugati-főcsatornán]] és a Halastói-tápcsatornán át vezették vissza a Tiszába.<ref name = "szoboszlo kk"/>

A csatorna 98 km hosszú, három [[böge|bögére]] tagolódik. Szélessége kb. 25-30 m,<ref name = "öntözőcsatornák">{{cite web|url = http://www.terra.hu/cian/focsatorna.html|title = Az alföldi öntözőcsatornák|date = 2000-10-24|accessdate = 2011-04-02}}</ref> mélysége 4,2 m, 3,3 m és 2,3 m, bögénkénti sorrendben. Maximális kezdeti vízáteresztő képessége 60 m3m³/s, ami Bakonszeghez érve kb. 15m15 m³/s-ra csökken.<ref name = "öntözőcsatornák"/> Vizét A [[tiszalöki vízlépcső]]nek köszönhetően gravitációs úton nyeri a Tiszából.

A csatorna Tiszalöknél indul, majd dél felé, a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]] peremén halad [[Tiszavasvári]], [[Hajdúnánás]], [[Balmazújváros]], [[Nagyhegyes]], [[Balmazújváros]] érintésével [[Bakonszeg]]ig. Részben agyagos, részben homokos területeken halad át,<ref name ="tikövizig">{{cite web|url=http://www.tikovizig.hu/?page=belvizvedelmi_rendszerek|title=Belvízvédelmi rendszerek|publisher=Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság|accessdate=2011-04-03}}</ref> melyekmelyeket nagyrészt szántóként vagy legelőként hasznosítanak.

Növényzetére jellemző teljes hosszon a padka növényszegélye, amelyben a nád dominál, de gyakori még a [[harmatkása]] (Glyceria maxima) és főleg az alsó szakaszon a különböző [[gyékény]] fajok (''Typha angustifolia, T. latifolia, T. laxmanni''). Különböző gyökerező- és lebegő hínárállományok élnek a padkán és kisebb részben a mederrézsün (Nuphar luteum, Sparganium erectum szubmerz hajtásai, Potamogeton nodosus, Ceratophyllum demersum, Hydrocharis morsus-ranae, Spirodela polyrrhiza). A főcsatorna alsóbb szakaszain növekszik a hínárok borításahínárborítás.<ref name = "öntözőcsatornák"/>

Kiváló vízminőségének és a Tisza közelségének köszönhetően a halfajok száma igen magas, összesen 42 faj előfordulásáról van tudomásunk a Keleti- és Nyugati-főcsatornában. Teljes szakasza a dévér szinttájhoz tartozik, így domináns fajai is ezek jellemző fajai közül kerülnek ki, de kisebb számban előfordulnak [[reofil]] és [[stagnofil]] elemek is. Megtalálható itt reofil fajok közül a [[márna]], a [[szilvaorrú keszeg]], a [[paduc]], a [[magyar bucó]] és a [[kősüllő]], valamint a stagnofil [[lápi póc]], [[széles kárász]] és [[réti csík]].<ref name = "öntözőcsatornák"/>

* halastóhalastavak 50-100 millió köbméter

A csatorna építésének legfontosabb célja az öntözés biztosítása volt. Az 1960-as évek közepétől épültek meg a [[nagyhegyes]]i, a [[hajdúszovát]]i és hajdúnánási esőztető öntözőfürtök, amelyekkel körülbelül 6 ezer hektár terület öntözése vált lehetővé. Az [[1976]] és [[1981]] között a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) első ütemében megépített 7 km-es nyomóvezeték segítségével - többek között - újabb területeken tette elérhetővé a csatorna vízétvizét öntözésöntözési céljábólcélra. A HTVR eredetileg 30 ezer hektár öntözését tette volna lehetővé, azonban a második és harmadik ütem pénz hiányában nem épült meg. A rendszer megépítésére azért volt szükség, mert a csatorna, mely a Hortobágy peremén halad, gravitációs úton nem tudja ellátni a magasabban fekvő Hajdúhátot öntözővízzel.<ref name = "A HTVR története"/>

A Keleti-főcsatorna mentia mellette elterülő földek belvízének elvezetésére is biztosít lehetőséget a csatornabiztosít (különösen a Kösely és a Füjéri öblözet esetében),<ref name ="tikövizig"/> azonban az ivóvíz védelme érdekében ezt a lehetőséget csak korlátozottan használják ki.<ref>{{cite web|url = http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/12/15/Vedik_az_ivovizet_nem_fogad_belvizet_a_Keleti_focsatorna.aspx|title=Védik az ivóvizet: Nem fogad belvizet a Keleti-főcsatorna|publisher=[[M1 Híradó|Híradó]].hu|date=2010-12-12|accessdate=2011-04-03}}</ref>