„Szirén (mitológia)” változatai közötti eltérés

áááá
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
(áááá)
{{egyért2|a mitológiai alakokról|Szirén}}
[[Fájl:John William Waterhouse - Ulysses and the Sirens (1891).jpg|bélyegkép|350px|jobbra|John William Waterhouse: ''Odüsszeusz és a Szirének'', 1891.]]
A '''szirének''' vagy kis anya aki gonodzember és undok
A '''szirének''' vagy ''szeirének'' ([[görög nyelv|görögül]]: Σειρῆνας) a [[görög mitológia]] [[naiaszok|naiaszai]]. Csodás hangú, de gyilkos természetű tengeri [[nimfák]], akik a ''[[Sirenum scopuli]]'' elnevezésű kis szigetcsoporton laktak, Campania partjainak (Dél-[[Olaszország]], Sorrentói-öböl) közelében<ref>[[Publius Vergilius Maro|Vergilius]]: ''[[Aeneis (epika)|Aeneis]]'' V., 864</ref> (a szigetek mai nevei: Licosa, San Pietro és La Galetta), illetve más források szerint [[Szicília|Szicíliában]] a Pelorum hegyfoknál, Capri szigetén.<ref>[[Sztrabón]]: ''Történeti feljegyzések'' 22 ;</ref>
 
A '''szirének''' vagy ''szeirének'' ([[görög nyelv|görögül]]: Σειρῆνας) a [[görög mitológia]] [[naiaszok|naiaszai]]. Csodás hangú, de gyilkos természetű tengeri [[nimfák]], akik a ''[[Sirenum scopuli]]'' elnevezésű kis szigetcsoporton laktak, Campania partjainak (Dél-[[Olaszország]], Sorrentói-öböl) közelében<ref>[[Publius Vergilius Maro|Vergilius]]: ''[[Aeneis (epika)|Aeneis]]'' V., 864</ref> (a szigetek mai nevei: Licosa, San Pietro és La Galetta), illetve más források szerint [[Szicília|Szicíliában]] a Pelorum hegyfoknál, Capri szigetén.<ref>[[Sztrabón]]: ''Történeti feljegyzések'' 22 ;</ref>
 
[[Akhelóosz]] folyamisten (vagy [[Phorküsz]] tengeristen<ref>[[Publius Vergilius Maro|Vergilius]]: ''[[Aeneis (epika)|Aeneis]]'' V. 846; és [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]]: ''[[Átváltozások]]'', XIV, 88</ref>) és [[Melpomené]] [[Múzsák|múzsa]] (vagy [[Terpszikhoré]], illetve az egyik [[Pleiaszok|pleiasz]], [[Szterópé]]) leányai, vonzóak és borzalmasak egyszerre. A kísértés, a világi örömök és az érzéki vágyak megtestesítői: bűvös hangú, asszonyfejű, de madárszárnyakkal és karmokkal rendelkező szörnyek. Varázslatos hangjukkal és bölcs mindentudással elcsábítják a tengerészeket, majd megölik őket. A legelterjedtebb források szerint hárman voltak, [[Aglaiophoné]], [[Thelxiepeia]] és [[Peiszinoé]],<ref>[[Sztrabón]] ''V. töredék'' 246, 252; és [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]]: ''Geogrgica'' IV. 562;</ref> de számukat egyes elbeszélések kettőre ([[Homérosz]]: [[Odüsszeia]]), mások háromra, négyre illetve kilencre teszik. A további szirénalakok nevei Parthenopé, Ligeia, Leukószia, Molpé, Raidné és Telesz. („Parthenopé tetemét állítólag [[Nápoly]] közelében vetette partra a tenger, és sírját sokáig kultikus tisztelet övezte.”<ref>Ki kicsoda a mítoszokban</ref>)
Névtelen felhasználó