Wikipédia

„Krasznahorkaváralja” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Gömör vármegye monográfiája + jav.
31. sor:
 
== Fekvése ==
[[Rozsnyó]]tól 5 km-re, keletre fekszik.
 
==Élővilága==
45. sor:
 
== Története ==
A [[krasznahorka vára|vár]] alatti település abban az időben keletkezett, amikor ezt a vidéket az Ákos nemzetség uralta. [[1322]]-ben „''"Karaznahurka"''” néven említik először. [[1329]]-ben „''"Craznahorka''”, „''Craznahurka''”, „''Craznyhorka"''” a neve. Története szorosan kötődik a vár történetéhez. A [[14. század]]ban a Bebekek birtoka, majd 1578-ban az Andrássy család tulajdona lett. [[1427]]-ben az adóösszeírásban 67 portát számláltak a faluban. [[1569]]-ben és [[1570]]-ben felégette a török. [[1757]]-ben mezővárosi rangot kapott. [[1828]]-ban 146 házában 896 lakos élt. Lakói főként kézművességgel foglalkoztak.<ref>[http://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/krasznahorka Várak határok nélkül - Krasznahorka], www.varak-hrady.eu</ref>
 
A 18. század végén [[Vályi András]] szerintígy ír róla: „''"KRASZNAHORKA. Várallya, Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, a’ kinek szép Kastéllyával ékesíttetik, Vára Uhorna hegyen épűlt, mellyen Selmetz felé jeles ország út van. 1530dik esztendőben 454ZápolyaZápolya János alatt pénzek is verettettek itten. Földgye ha trágyáztatik jó gabonát terem, réttyei jók, piatzozása közel Rozsnyón, legelője alkalmatos, fája mind a’ két féle, vászon fejérétésből is hasznot vesznek bé."'' ”<ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1828]]-ban 146 házában 896 lakos élt. Lakói főként kézművességgel foglalkoztak.<ref>[http://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/krasznahorka Várak határok nélkül - Krasznahorka], www.varak-hrady.eu</ref>
[[Fényes Elek]] szerint ''"Krasznahorka-Váralja, Gömör v. magyar mv., Rosnyóhoz keletre 1 órányira a szepesi és tornai országutban: 987 kath., 27 evang. lak., kik közt számos kézmives, kereskedő, és nemes találtatik. Kathol. anyaszentegyház. F. u. gr. Andrásy György. A várostól éjszakra fekszik régi vára, melly egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben hussiták voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja.▼
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
▲A 19. század közepén [[Fényes Elek]] szerinteképpen írja le: „''"Krasznahorka-Váralja, Gömör v. magyar mv., Rosnyóhoz keletre 1 órányira a szepesi és tornai országutban: 987 kath., 27 evang. lak., kik közt számos kézmives, kereskedő, és nemes találtatik. Kathol. anyaszentegyház. F. u. gr. Andrásy György. A várostól éjszakra fekszik régi vára, melly egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben hussiták voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott.▼
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint (részlet): „''Krasznahorkaváralja, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 157 házzal és 1045 róm. kath. vallású lakossal. Vára a Bebekek egyik ősi fészke, melyet e család három századon át bírt. 1341-ben Castrum Kraznahorka, 1426-ban Craznahorka és 1472-ben Kraznahora néven szerepel az egykorú oklevelekben. Váralja község 1423-ban már vámszedő hely, a hol a pelsőczi Bebekeknek 67 jobbágyportájuk volt. A várat a husziták elfoglalták és 20 évig tartották megszállva, de 1461-ben ismét Bebek István kezére került. I. Ferdinánd alatt Bebek Ferencz a várban pénzverőt is állíttatott fel, a hol derűre-borúra verette a pénzt, mígnem Ferdinándtól Szapolyayhoz pártolt át. 1540-ben ő lökette le Fischer András lutheránus lelkészt a vár legmagasabb bástyájáról. 1556-ban Puchaim, Ferdinánd vezére ostromolta a várat, de sikertelenül, később azonban Schwendi Lázárnak sikerült a Bebek-féle birtokokat a korona számára lefoglalni. 1575-ben Rudolf király a várkapitányságot Andrássy Péterre bízza, II. Andrássy Mátyás pedig 1642-ben királyi adományt kap a várra és a várbirtokokra. 1678-ban Thököly emberei szállják meg e várat, 1685-ben Schulz tábornok ostromolja sikertelenül, mígnem a vár, majdnem egy évig tartó körülzárolás után, előnyös feltételek alatt megadta magát. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt a kuruczok szállották meg. Andrássy Mátyás után Miklós lett a vár és az uradalom ura, ki 1676-ban bárói rangot nyert. Alatta a vár Thököly kezére jutott. Miklós utóda II. Péter. 1685 május havában Schulz császári vezér ismét elfoglalja a várat. Péter utóda Andrássy István lőcsei várkapitány, a "Lőcsei Fehér Asszony" egyik hőse. Neje Serédy Zsófia, kinek természetes uton mumifikált holtteste, felemelt jobbjával, a várkápolnában, üvegszekrényben nyugszik. 1737-ben Andrássy Ferencz volt a majoresco. A vár utolsó lakója, 1700 vége felé Andrássy István volt. Utána özvegye, és ennek elhunytával fia György vették a várat gondozás alá, de már nem laktak benne. A XVII. században a várban több izben tartottak megyegyűlést. 1786-ban Podhrágy tót néven is szerepel. 1754-ben a község országos vásárjogot nyert. 1760-ban az uradalom hatoda az egri káptalané. A mult század elején a Gotthard, a Beélik és a Chászár családnak is volt itt birtoka. A község kath. temploma 1771-ben épült. A községben van posta és távíró, vasúti állomása pedig Rozsnyó. [...]''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-11-24|work=mek.oszk.hu}}</ref>
 
▲A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] Rozsnyói járásához tartozott. [[Rozsnyói1938]] járásés [[1945]]ához tartozottközött ismét Magyarország része.
 
==Népessége==
[[1910]]-ben a falunakfalut 1037-en, túlnyomórészt [[magyarok|magyar]] lakosa voltlakták.
 
[[2001]]-ben 2359 lakosából 1113 [[magyarok|magyar]], 662 [[cigányok|cigány]] és 551 [[szlovákok|szlovák]] volt.<ref>Forrás: [http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103658&settlement_name= Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis]</ref>
 
2011-ben 2575 lakosából 1013 magyar, 904 cigány, 548 szlovák, 3 cseh, 2 német és 105 ismeretlen nemzetiségű volt.<ref>[portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]</ref>
 
== Nevezetességei ==
* [[Krasznahorka vára]]: A község nevezetessége a tőle északra emelkedő hegytetőt koronázó [[vár]]. A várkápolnában levő ,[[1739]]-ből származó Segítő Szűzanya kegyképe. HíresHhres búcsújáróhely,<ref>[http://www.bucsujaras.hu/krasznahorka/index.html Krasznahorka, Krásnahorské Podhradie, Segítő Szűz Mária kegyhelye]</ref> [[Mária-kegyhelyek|Mária-kegyhely]].[[Mária-kegyhelyek|ként]] is ismert 2012. március 10-én a környéket sújtó tűzvész átterjedt a várra és elpusztította annak tetőszerkezetét.
* A vár alatt, a kassai országút mellett áll az Andrássy-mauzóleum, melyet Andrássy Dénes építtetett [[1903]]-ban.
* A Mindenszentek tiszteletére szentelt, [[Római katolikus egyház|római katolikus]] temploma az [[1430-as évek]]ben épült [[gótika|gótikus stílusban]]. Később többször átépítették, utoljára [[1787]]-ben [[Klasszicizmus|klasszicista stílusban]]. [[1895]]-ben belülről is teljesen megújították, ekkor kapta mai neogótikus oltárait. A templomban az eredeti középkori freskók nagy része még látható.
* Az Andrássy-galéria gróf Andrássy Dénes gazdag műgyűjteményének egy részét mutatja be. Az épületet az [[1990-es évek]]ben hozták rendbe. A galéria előtt álló emlékmű [[Ulman István]] és [[Baffy Lajos]] alkotása, melyet a millecentenáriumi ünnepségek keretén belül avattak fel [[1996]]-ban.<ref>Új Szó 1996. június 19-i lapszáma.</ref>
* A magyar tanítási nyelvű általános iskolája fennállásának 100. évfordulója alkalmából [[1999]]-ben emléktáblát helyeztek el az intézményben.<ref>Az Új Szó 1999. november 2-i lapszáma.</ref>
* Nagyon ismert a „[http://www.fsz.bme.hu/mtsz/dalok/dal0119.htm "Krasznahorka büszke vára, Rászállott az éj homálya"homálya”] kezdetű dal, melyet [[II. Rákóczi Ferenc]] hamvainak hazahozatalakor szerzett [[1906]]-ban gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyuláné, született vásonkői Zichy Eleonóra grófnő.
 
== Képtár ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkaváralja”