„Beniczky Lajos (ezredes)” változatai közötti eltérés

A szabadságharc bukása után az [[Arad (Románia)|aradi]] hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amit később kegyelemből húsz év kényszermunkára változtattak. [[1856]] végén, az általános amnesztia során kiszabadult, és Pesten egy bányatársaság alkalmazottjaként dolgozott. [[1861]]-ben a [[Határozati Párt]] tagja és országgyűlési képviselő lett, mandátumáról azonban 1861 őszén az ''ideiglenes katonai igazgatás'' ([[provizórium]]) bevezetésekor lemondott. [[1864]]-ben [[Almásy Pál (politikus)|Almásy Pál]]lal és [[Nedeczky István (földbirtokos)|Nedeczky István]]nal szervezkedésbe kezdett Magyarország függetlenségének helyreállítására, amit a 48-as törvények alapján képzeltek el. Az összeesküvőket (Almássy Pál, Nedeczky István, Lezsák Lajos, Sebess Emil, Szelestey László, Gáspár Lajos, Klementesz Gábor, Vidacs János, Asbóth Lajos, Máriássy Béla, Plachy Lajos, Nedeczky Jenő, Zambelly Lajos) azonban letartóztatták Beniczky Lajossal együtt és Pesten a Károly-kaszárnyában bebörtönözték őket.<ref>[http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400577.htm Szilágyi: A forradalmi irány utolsó kísérlete és a provisorium külpolitikája]</ref> [[1918]]-ban vált ismertté, hogy a szervezkedés egyik résztvevője, [[Asbóth Lajos]] az osztrák rendőrség besúgója volt. Beniczky Lajost [[1865]] januárjában előbb halálra, majd húsz év várbörtönre ítélték. A [[kiegyezés]]t követő kiszabadulása után részt vett a honvédegyleti mozgalom szervezésében, a Pest városi honvédegylet és a Honvédegyletek Országos Választmányának egyik alelnöke volt.

 

 

== Felhasznált források ==