„Győrffy Béla” változatai közötti eltérés

Az agrárpolitikai tanszék tanársegédjeként 1948-1949 között [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] mellett dolgozott. 1949 őszétől a [[moszkva]]i Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia ösztöndíjasa lett, s 1953-ban kandidált. Ez évben került [[Martonvásár]]ra, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetébe, ahol [[Surányi János (agrármérnök)|Surányi]] akadémikus irányításával folytatta kettőstermesztési kísérleteit, 1957-ig tudományos igazgatóhelyettesi minőségben. 1954-től két irányban foglalkozott a kukoricával: egyrészt a talajtermékenység vonatkozásában, másrészt a kukoricatermesztés-technológia fejlesztése kapcsán. A [[talajművelés]] és a talajtermékenység általános kérdéseire kívánt választ kapni a tartamkísérletekben, s a vetésforgó, a monokultúra, a trágyázás és a talajművelés rendszerének összefüggéseit is behatóan tanulmányozta. Kutatásaiban nagy gondot fordított a kukoricahibridek reakcióinak, a [[genotípus]] és a környezet, valamint a genotípus és a technológia kölcsönhatásainak vizsgálatára. 1957-ben tudományos munkatárs lett, de mármajd ebbenugyanebben az évben főmunkatárssá léptették elő, s e munkakörben dolgozott 1960-ig, amikor tudományos tanácsadói beosztásba került. Munkatársával, elsősorban Szabó J. Lászlóval szabadföldi kisparcellás kísérletekben az 1960-as évek közepétõl több száz herbicid (gyomirtó szer), illetve herbicid-kombináció hatását tanulmányozták. Több hazai és nemzetközi szabadalom fűződik nevéhez. 1984 és 1990 között igazgatója volt az intézménynek. A kutatás mellett egyenértékű tevékenységnek tekintette az oktatást is: 1965-1966-ban a [[Iowa]] State University vendégprofesszora volt. Martonvásáron kamatoztatta tapasztalatait. A hazai kutatóintézetben 1972-ben épült fel a kanadai rendszerű klímaház, a fitotron, mely jelentősen meggyorsította a nemesítői munkát, kiváltképpen az új fajták előállítását.<ref>A fitotron növtermesztési kísérleti berendezés. Olyan szabályozható környezeti körülmények (táptalaj, hő- és fényviszonyok, páratartalom stb.) között tartja a behelyezett növényeket, hogy azok különböző hatásokra való reagálása megfigyelhető legyen. A legnagyobb hazai fitotron 1972 óta az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében, Martonvásáron működik.</ref> Martonvásáron, majd számos állami gazdaságban a iowa-i Garstfarm közreműködésével felépítették a hibridkukorica vetőmagüzemeket. Munkájának eredményeképpen Magyarország lett a világ legnagyobb kukorica vetőmagexportőre.