„Elsősegélynyújtás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései)
Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
117. sor:
|[[Súly]]os külső [[vérzés]]ek ||Az erős vagy nagyon erős vérzések tartoznak ebbe a csoportba. || Alapvetően minden vérzést csillapítani lehet a sebre kifejtett nyomással. Vészhelyzetben a sebbe kell nyúlni és ujjal leszorítani a vérző eret. Gyorskötöző pólyatekercset is lehet erre a célra használni a sebbe nyomva. Vérzéscsillapítást fekvő személyen kell végezni. Sokkot lehetőség szerint el kell hárítani.||Segélyhívás.
|-
|Csonkolásos sérülések ||A balesetet szenvedett személynek leszakadt ujját[[ujj]]át, kezét, karját[[kar]]ját, lábát[[láb]]át ma már vissza lehet varrni, funkcióit újra lehet éleszteni, ha megfelelő az operációig eltelt időtartam és a testrész konzerválása. ||Gondoskodni kell a beteg állapotának megőrzéséről. Sérüléstől függően az adott testrészt fel kell emelni, steril anyaggal kell leszorítani vagy nyomókötést kell alkalmazni. A leszakadt testrészt tisztogatás, mosogatás nélkül kell steril kötszerbe, majd utána tiszta nejlonzacskóba helyezni és le kell hűteni hűtőszekrényben +4°C-ra. ||Hívni kell a mentőket!
|-
|[[Koponya]] és agysérülések[[agy]]sérülések ||Fejet ért ütés agyrázkódást, koponya- és agysérülést vagy koponyaalapi törést okozhat. A sérült eszméletlen lehet. [[Agyrázkódás]] tünetei: rövid ideig eszméletvesztés, emlékezetkiesés, hányinger, fejfájás, szédülés. Nyílt koponyasérülés súlyos fertőzésnek teheti ki az agyat, esetleg az agy-gerincvelői folyadék a fülön vagy az orron át folyik ki. ||Bukósisakot viselő sérültről a sisakot lehetőleg két személynek kell eltávolítania óvatosan. Állapottól függően stabil oldalfekvést kell alkalmazni. Pulzus és légzés ellenőrzése, szükség esetén lélegeztetés, tüdő és szív munkájának helyreállítása. ||Orvost kell hívni.
|-
|[[Sokk]] ||A testben áramló vérmennyiség jelentős csökkenésekor sokk lép fel. A pulzus eleinte gyors, majd fokozatosan gyengül, alig tapintható. A bőr fakószürke, hideg, nyirkos, ajak feltűnően sápadt, borzongás, aprócseppes verejtékezés. A tünetek nem feltétlenül jelennek meg egyidejűleg. A sérült többnyire tudatánál van. ||A sokk életveszélyes állapot. A vérzést azonnal csillapítani kell. A sérültet takaróra, ágyra kell fektetni, lábait fel kell polcolni, be kell takarni. Nyugalmát biztosítani, pulzust ismételten ellenőrizni. Orvost kell hívni segélyhíváskor. ||'''Pulzus ellenőrzése:'''A pulzust a nyakon vagy a csuklón kell mérni a mutató,középső és gyűrűs ujjakkal együtt. Legalább 5 mp-ig szükséges vizsgálni a pulzust, mielőtt hiánya megállapításra kerülne. Mindenképpen orvos, mentő kell.
133. sor:
|Életveszélyes légzészavar ||Légzésleállást szokás életveszélyes légzészavarnak nevezni. || Pótolt [[fog]]at (műfogsort) el kell távolítani, hátra kell feszíteni a fejet az állnál és homloknál tartva. Ezután meg kell kezdeni a lélegeztetést (szájból orrba vagy szájból szájba). Eredményt kell elérni (visszatér a bőr színe, a fülcimpáké vagy a körömágyé, vagy megmozdul a beteg). ||Segélyhívás egyidejűleg.
|-
|Rángógörcs ||A rángógörcs a test több izmának egyidejű, akarattól független összehúzódása. Az [[epilepszia]] tünete lehet. Felismerhető rángatózásról, eszméletvesztésről. ||Nem szabad lefogni a beteget. Stabil oldalfekvésbe kell helyezni, amint lehet. Nem lehet egyedül hagyni. ||Szükség esetén orvos, mentő.
|-
|Félrenyelés ||Idegentest kerül a légcsőbe, s köhögést okoz. Elakadáskor a légzés sípoló lehet. A nyelőcsőbe került idegentest hányingert okoz. ||Az idegentest eltávolítása céljából a lapockák közé ütést kell mérni tenyérrel vagy hánytatni kell a sérültet. Ellenőrizni kell, hogy megszabadult-e az idegentesttől a beteg. ||Az alkalmazott eljárások sikertelensége esetén feltétlenül orvos, mentő szükséges.
139. sor:
|Rovarcsípés a szájüregben ||Evés, ivás és légvétel közben véletlenül rovar kerülhet a szájba, s csípés keletkezhet. Beduzzadhatnak a légutak.||A sérült szopogasson jeget, fagylaltot folyamatosan a duzzadás csökkentésére vagy hideg vízzel öblögessen, hűtse a nyakát borogatással. Lélelegeztetés szükség esetén. Mentőt kell hívni.||Mindenképpen segélyhívás.
|-
|Mérgezések ||Mérgezés többféle úton jöhet létre (belégzés, lenyelés, bőrön át felszívódás, szembe cseppentve vagy injekciós tűvel). A szervezetbe kerülő [[méreg]], mérgező anyag felszívódik és rosszullétet (hányást, hasmenést, gyomorfájdalomt, fejfájást, szédülést, tudatzavart, ájulást, légzési nehézséget, sokkot, pulzus csökkenést vagy szaporodást, izgalmi állapotokat) okozhat.|| A közelben található gyógyszereket, mérgező anyagmaradványokat meg kell őrizni. Beteg állapotától függően lehet segélyt nyújtani stabil oldalfekvéssel, pulzus és légzés figyelésével. Hányás esetén edényt biztosítva segíteni lehet, de nem szabad hánytatni általában. Orvost kell hívni.||Mentő, kórház.
|-
|Maródások || Maródás a lúgok és savak okozta sérülések. ||Bőr maródása esetén azonnal el kell távolítani a fedőréteget (ruha, harisnya, cipő). Tartós hidegvizes öblítést kell végezni, majd kötözés. Szemek maródásakor (pl. oltatlan mész becsapódása) legalább húsz percig kell öblíteni a szemet. Sav- vagy lúgiváskor sok vizet vagy tejet kell itatni a sérülttel. Minden esetben orvosi ellátás kell. ||Segítséget kell hívni.
151. sor:
|Fagyás || Fagy (már +6°C kb. 43°F hőmérséklet) esetén szövetektől kevésbé védett testrészek (fül, orr, láb- és kézujjak) fagyást szenvedhetnek. '''Külső''' fagyás a testrészek fagyosságáról tapintással felismerhető. Súlyosabb fagyásnál a bőr szürkésfehér színű, tapintásra puha és fájdalomra érzékeny, felhólyagosodhat. '''Mélyre''' hatoló fagyás feketedik, az érintett testrész törékennyé válik.||'''Külső fagyás esetén''' a szoros ruházatot meg kell lazítani, a fagyott testrészeket test által a legjobb felmelegíteni (kezekkel v. hónaljjal). Egy idő múlva ellenőrizni kell a nem fagyott testrészek mozgásképességét (felszólítással). Tovább lehet plédekkel, meleg ruhákkal és forró cukros itallal (szájon át) melegíteni a testet. A hidegtől folyamatosan védeni kell. || Pulzus és légzés folyamatos ellenőrzése és segélyhívás.
|-
|[[Áram]] okozta sérülések ||Elektromos készülékek kezelése közben, nagyfeszültségű vezeték közelében keletkezhetnek az ilyen típusú sérülések. Nagyfeszültségű berendezésnek (1000 V felett) a megközelítése is veszélyes lehet. Idesorolható a [[villámcsapás]] is a sérülés jellege miatt. || Figyelmeztető táblákat helyeznek el, hogy biztosítsák az elkerülést. Először az áramkört kell megszakítani háztartási jellegű baleseteknél (pl. ki kell húzni a dugaljból a hajszárítót, vagy le kell kapcsolni a villanyórát). Nagyfeszültség esetén csak szakember segíthet speciális szerszámokkal. A sérültet nyugalomba kell helyezni. ||További ellátás állapottól függően: segélykérés, stabil oldalhelyzet, lélegeztetés, újraélesztés, égési sérülések steril befedése.
|-
|Csont[[törésCsont]]ektörések ||'''Zárt''' töréskor az eltört csont felett nem látható a seb. '''Nyílt''' törés esetén a törés helye környékén seb látható. A sérült kímélő tartást vesz fel, törött tagjait természetellenes helyzetben tarthatja, a mozgatás nehezen, vagy egyáltalán nem megy. A törés környéke fájdalmas és feldagad.|| '''Nyílt''' törésnél a sebet fedőkötéssel kell borítani. A törött részt nyugalomba kell helyezni. Pihentető fektetéssel: bordatörésnél - a sérült kívánsága szerint; medencetörés gyanúja esetén - polcolással vagy térd alá helyezett összetekert takaróval; gerincsérülésnél - a sérült helyzetén tilos változtatni. Rögzítés: comb-, lábszár- vagy bokatörés esetén a testrészt szorosan összecsavart ruhadarabokkal, pléddel, párnával, homokzsákokkal vagy hasonló dolgokkal körbe kell rakni és egy szilárd, nehéz tárgyat (pl.kövek, aktatáska, nehéz könyvek, börönd) nehezékként használva stabilizáljuk; váll- vagy felkartörésnél háromszögletű kendővel (vagy pl. átlósan félbehajtott abrosszal) rögzítjük a testrészt. ||További kezelés miatt orvoshoz vagy kórházba kell juttatni a sérültet.
|-
|[[Ízület]]i sérülések ||Ránduláskor az ízületek hirtelen elcsúsznak, a sérült ízület feldagad, fájdalom és mozgáskorlátozottság keletkezik. Ficam esetén az ízületet alkotó csontvégek kimozdulnak, az ízületi tok és szalagok megnyúlnak, elszakadhatnak, természetellenes testhelyzet jön létre fájdalommal, duzzanattal kombináltan. Felmerülhet az ízületi tok szakadása is. || Az érintett ízületet testhelyzet változtatás nélkül (pl. kitámasztás, körberakás, felpolcolás) kell nyugalomba helyezni. Nem szabad rángatni, húzgálni! Gondoskodni kell segélykérésről.||Segélyhívás.