Főmenü megnyitása

Módosítások

a
hibák javítása AWB
}}
 
A '''Városliget''' [[Budapest]] egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, [[Budapest XIV. kerülete|a XIV. kerületben]]. Teljes területe 100 [[hektár]]<ref>http://www.vendegvaro.hu/Varosliget-Budapest</ref> (1 &nbsp;km²). Ebből mintegy 81 hektár a tulajdonképpeni park, és abban kb. 6500 fa áll. A [[főváros]] kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, amiben vagy aminek határain számos nevezetesség, látványosság található. Városrész minőségében hivatalosan néhány lakó-, illetve irodaházat is hozzászámolnak a peremén.
 
== Története ==
Az 1860-as évek végén a mutatványosoknak át kellett költözniük a [[Rondó (Városliget)|Rondó]] környékéről a [[Bethesda Gyermekkórház]]zal szembe, a [[Hermina út]] mellé, az akkor ''Tüzijáték tér''nek nevezett területre. A látványosságok között ekkoriban már volt óriáskerék és 5-6 körhinta is. Itt verte fel sátrát a híres cirkusztulajdonos '''Barocaldi''', és ekkor indult [[Hincz Gusztáv]] bábszínháza is. Öt évre kapott működési engedélyt ''Vasváry Kovács József'', akinek a városi közgyűlés engedélyezte a Hattyú-tó és a Tűzijáték tér között „egy közmulattatásra szánt útvesztő /:labyrinth:/ felállítását”.
 
1868-ban [[Zsigmondy Vilmos]] bányamérnök kezdeményezésére Pest városa artézi kút fúrásába fogott a mai [[Hősök tere|Hősök terén]], a Városligeti-tó és az Aradi utca között, a tótól 30 ölnyire távolságra. A 970 m mély kút 1878-ban készült el (a hévizet 1877. június 4-én érték el) – ez volt akkor Európa egyik legmélyebb fúrása, amiből napi 1200&nbsp;m³ 73,8&nbsp;°C-os víz tört fel. A kút fölé épített egyszerű bódét Zsigmondy „fúrháznak” nevezte. 1884-ben ezt lebontották, és helyette [[Ybl Miklós]] tervei alapján egy díszkutat építettek. A [[Gloriette kút|Gloriette]] nevű építmény 2,5&nbsp;m magas, hatszögletű, [[balluszter]]es korláttal kerített terasz volt, amire két oldalról lépcső vezetett fel. A közepén egy 24&nbsp;m magas zászlótartó rúd állt.
 
1869. december 2-án alapította meg [[Kresz Géza (orvos)|Kresz Géza]] 15 társával a '''Pesti Korcsolyázó Egylet'''et. A városi tanács díjtalanul engedélyezte nekik, hogy a Városligeti tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek, és korcsolyázók 1870. január 29-én ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai [[Városligeti Műjégpálya|Műjég]] elődjét. A melegedő 1874-ben leégett; az első kőépület tervezésére kiírt pályázatot [[Lechner Ödön]] nyerte meg.
== A Városliget intézményei, épületei ==
 
A [[Millennium]] idején, az ezredéves ünnepségekre épült meg határában a [[Hősök tere]] és rajta a [[Millenniumi emlékmű]], a [[Vajdahunyad vára]], illetve ezen belül számos magyarországi épület mása. Elkészült a [[Magyar Mezőgazdasági Múzeum]], majd fokozatosan a ma látható épületegyüttes többi eleme, a [[Városligeti tó]], a [[Városligeti műjégpálya|Műjégpálya]], a [[Fővárosi Állat- és Növénykert]], a [[Fővárosi Nagycirkusz]], a [[Széchenyi gyógyfürdő]], a [[Szépművészeti Múzeum]] és a [[Műcsarnok]].<br>Korábban itt állt a 2013-ban bezárt, és nagyrészt elbontott [[Budapesti Vidám Park|Vidámpark]], a 2016–17-ben lebontott [[Közlekedési Múzeum]] is, aminek helyére egy új, nagyobb múzeum fog épülni. Itt található a nemrég bezárt, jelenleg bontás alatt álló [[Petőfi Csarnok]], különféle kulturális rendezvények színhelye.
 
Mint Budapest egyik [[Budapest városrészeinek listája|„hivatalos városrésze”]], a határain belül található néhány bérház, illetve irodaház is, amelyekben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 113 ember lakott.
258 923

szerkesztés