„Szabadszállás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 91.137.189.30 (vita) szerkesztéséről Exxaghost szerkesztésére |
a hibák javítása AWB |
||
32. sor:
Az [[1559]]. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között szerepelt, 37 adóköteles házzal. [[1597]]-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt.<br>Az [[1633]]-[[1634]]. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) községei között, 14 adóköteles házzal volt feltüntetve. [[1703]]-ban a bácskai [[szerbek|rácok]] 30 lakosát gyilkolták le.
Jegyzőkönyvei [[1741]]-ben kezdődnek, a postahivatalt [[1789]]-ben állították föl. [[1819]] november 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Református egyháza 1626-29-ben már fennállt, temploma [[1628]]-ban épült. [[1746]]-ban [[kolera]] pusztított a községben, [[1796]]-ban pedig nagy tűzvész volt, majd [[1838]]-ban az árvíz öntötte el. [[Petőfi Sándor]] apja, Petrovics István, a község vendéglőjének és mészárszékének volt a bérlője. [[1840]] körül nagyobb bérösszeggel hátralékban maradva, a helység közvetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely még az [[1900-as évek]] elején is mint „Petrovics-föld” került bérbeadásra. [[1829]]-[[1830]]-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították. 1840-51-ben a pusztai birtokokat osztották szét.
A [[20. század]] elején Bencze Gábor, Ferenczy Zsigmond, Martinovits Péter és Nagy Bálint volt itt a nagyobb birtokos.
A dűlőnevek közül említést érdemel a Bösztörhegy, a hol valamikor Bösztör nevű helység feküdt, de a török korban elpusztult. Temploma is volt, melynek romjai még az [[1800-as évek]] végén is láthatók voltak. A Hintók halma elnevezéshez az a hagyomány fűződik, hogy a földosztás alkalmával ezen a dombon álltak a földosztó bizottság hintói. A városhoz tartozik Aranyegyháza, Balázspuszta és Szabadjakabszállás puszta.
A [[17. század]]ban kezdődtek meg a betelepítések, ennek ellenére Szabadszállás továbbra is kun község maradt. [[1820]]-ban kapta mezővárosi rangját.
1995. július 1-jén városi rangot kapott.<ref>[http://www.szabadszallasvaros.hu/varosunkrol/50-szabadszallas-toertenete.html Szabadszállás története], szabadszallasvaros.hu</ref>
56. sor:
* Itt született Győri [[Taksonyi József]] polgári iskolai tanár, költő.
* Itt született Marosjárai [[Rozsnyay Mátyás]] gyógyszerész, vegyész, sakkszakíró.
* Itt született [[Szász Károly (politikus, 1865–1950)|Szász Károly]] politikus, író, irodalomtörténész, a [[Magyar Tudományos Akadémia]], a [[Kisfaludy Társaság]] és a [[Petőfi Társaság]] tagja, 1917–1918-ban a [[A magyar képviselőház elnökeinek listája|
* Itt van eltemetve [[Prielle Kornélia]] (1826–1906) a hírneves színművésznő, a [[Nemzeti Színház]] örökös tagja, aki egykor Petőfi Sándor menyasszonya volt. Síremléke [[1965]] óta áll a felső református temetőben.
91. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Szabadszállás}}
[[Kategória:Bács-Kiskun megye települései]]
| |||