„Transzvesztitizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a hibák javítása AWB |
||
15. sor:
Hirschfeld maga sem volt maradéktalanul elégedett a terminussal: tisztában volt vele, hogy az öltözködés csak különböző pszichológiai állapotok külső szimbóluma. Valójában segített kiharcolni pácienseinek az első névváltoztatásokat és szexuális átalakító műtéteket is. Tehát Hirschfeld transzvesztitái tulajdonképpen nem a mai értelemben vett transzvesztiták voltak, hanem a [[transzneműség]] teljes spektrumának képviselői.
Hirschfeld alapvetően egy hármas nemi keretben gondolkodott: rendszerében megkülönböztette a férfi, női és „egyéb” társadalmi nemet, mely utóbbit a harmadik nemnek nevezte. Ebbe a harmadik kategóriába tartozott mindenki, aki áthágta a hagyományos [[heteroszexuális]] norma határait. Mai értelemben a „másság” minden formáját ([[LMBT|leszbikus]]/meleg, [[biszexuális]] és [[transznemű]]) ide sorolta, nem tett különbséget a transzvesztitizmus különböző árnyalatai között.
Mára szinte sehol nem használják a transzvesztitizmus kifejezést a hirschfeldi értelemben, a [[transzneműség]] modern kategóriája átvette ezt a szerepet.
25. sor:
Az 1960-as években Harry Benjamin kezdett újra foglalkozni a témával. A transzvesztita viselkedés bepréselése a két nemmel operáló keretbe azonban a [[transzszexualitás]] „felfedezéséhez” vezetett. Míg Hirschfeld megpróbált helyet találni a társadalomban a harnadik nemnek; a [[heteroszexuális]] viselkedéstől eltérőket most megpróbálták rávenni, hogy „normális” férfiként, vagy nőként viselkedjenek. Ha a transzvesztitizmus „meggyógyítása” nem sikerült, akkor akár nemváltoztató műtétek segítségével is. Azokat pedig, akik elutasították ezt a megoldást homoszexuálisnak, vagy szexuális fetisisztának bélyegezték.
Mivel a transzszexuálisoknak az orvosi kezelésekhez való hozzáféréshez a mai napig bizonyítaniuk kell, hogy nem „csak” transzvesztiták; sokszor még a többségi társadalomnál is erősebb ellenérzéseket táplálnak a transzvesztitizmussal szemben.
A fentiek miatt sokan még ma is a [[homoszexualitás]], a [[Szexuális fetisizmus|fetisizmus]] és a [[transzszexualitás]] fogalmát társítják a transzvesztitizmushoz.
36. sor:
{{lásd|Cross-dressing}}
A hetvenes években lezajló jelentésmódosulás után egy meglehetősen nagy csoport név nélkül maradt: a női ruhát viselni kedvelő heteroszexuális férfiak. Nem voltak elégedettek a transzvesztita kifejezéssel, ezért elkezdték használni magukra a „cross-dresser” szót. (Szó szerint „keresztöltözők”. A kifejezésnek máig nincs magyar megfelelője.)
A „cross-dresser”-ek elhatárolódnak minden szexuális jellegű fétisizmustól, saját bevallásuk szerint egyszerűen szeretik az ellenkező nem ruháit hordani. Valószínűleg az ő kiállásuk következménye, hogy a transzvesztita fétisizmus fogalma egyértelműen elkülönült a transzvesztitizmustól. A rájuk irányuló figyelem azonban a transzvesztitizmus egy újabb jelentésvariánsának kialakulásához vezetett: transzvesztita alatt néha ezeket a heteroszexuális, női ruhát viselő férfiakat értik (akik saját magukat „cross-dresser”-ként aposztrofálják).
90. sor:
== Női transzvesztitizmus ==
A nyugati kultúrákban gyakorlatilag lehetetlenné vált nők számára a transzvesztita viselkedés, hiszen a férfiak egyre több ruhadarabja vált számukra is megengedetté és divatossá. A [[leszbikus]] közösség tagjainak egyedi transzvesztitizmusa, a "[[Butch és femme|Butch]]" vagy "[[Dyke (szleng)|Dyke]]"-ok férfi ruházkodása is megritkult; így gyakorlatilag nem volt szükség a fizikailag nő transzvesztitákat leíró szóra.
A transzvesztitizmus fogalmát még ma is szinte kizárólag férfiak esetében használják; bár néhány kutató, és a leszbikus közösség néhány tagja nemrégiben újra elkezdte férfiként öltöző nőkre vonatkozóan alkalmazni a kifejezést. (Bár a [[drag king]]{{linkiw|drag king|drag king}} megnevezés kétségkívül gyakoribb.)
98. sor:
A transzvesztitizmus kifejezésnek sok különböző jelentése van, és több eltérő értelemben is használják. Átfedések előfordulhatnak. Ezek közül néhány ellentmond egymásnak; de közös vonásuk:
* hogy a születéskor kapott [[Gender|társadalmi nemmel]] és hozzá társított [[nemi szerep]]től eltérő ruházkodási szokásokat űző személyekre vonatkoznak;
* hogy elhatárolódnak a [[Szexuális fetisizmus|fetisizmustól]] és a transzszexualitástól. (A tudatuk azonosul a születésükkor kapott társadalmi nemmel.)
119 ⟶ 118 sor:
* Annemarie Jagose: ''Bevezetés a queer-elméletbe'', Új mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2003., {{ISBN|9789639494183}}
* ''Már nem tabu: Kézikönyv tanároknak leszbikusokról, melegekről, biszexuálisokról és transzneműekről'', Labrisz Leszbikus Egyesület, Budapest, 2002., {{ISBN|9630098164}}
[[Kategória:Transzneműség]]
| |||