„Görög polgárháború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A harcok kitörése: kiegészítés |
forrás |
||
30. sor:
A brit nyomásra kötött 1944. május 20-i [[libanoni szerződés|libanoni]] és a szeptember 26-i [[casertai szerződés]] szerint a [[kairó]]i monarchisták és a kommunisták [[Jorgosz Papandréu (1888–1968)|Jorgosz Papandréu]] vezetésével – egynegyedében kommunista – egységkormányt alakítottak, amire a Vafiadisz-kormány november 5-én feloszlott. A megegyezés szerint a seregeiket feloszlatva fegyvereseiket a kormány alá rendelték, az ELASZ [[Athén]]t átengedte a brit csapatoknak, az államformáról népszavazást rendeztek. Az EAM letett Nagy-Macedónia tervéről. Az 1944. november 2-re befejeződő német kiürítés közben a nagyrészt az ''ELASZ'' uralta Görögországban októberben brit csapatok szálltak partra.
Az ''EAM'' a végrehajtás problémái miatt a casertai egyezményt felmondva december 1-jén kilépett a kormányból. Az EAM december 3-ára többszázezres tüntetést szervezett Athénba. A tüntetőkre a rendőrség tüzet nyitott, megölve 28 embert. A véres tüntetéssel vette kezdetét a harc Athénért
A GKP a varkizai béke problémái miatt 1946 februárjában a választás bojkottja és fegyveres harc mellett döntött. A március 31-i választáson 59,7%-os részvétel mellett a royalista Egyesült Nemzeti Tábor győzött 55,1%-kal, a szeptember 1-jei népszavazás a monarchia mellett tört lándzsát 68,4%-os eredménnyel. Az 1946. október 28-án alakult, 1947-re 25 000-es [[Görög Demokratikus Hadsereg]] ''(DSZE)'' albán, [[Jugoszlávia|jugoszláv]], [[Bulgária|bolgár]] támogatással, [[Szovjetunió|szovjet]] kiképzőtisztekkel (a szlovéniai [[Bled]]ben Balkáni Vezérkar alakul) újra létrehozta ''„Hegyi Görögországot”'', és 1947. december 24-én Vafiadisz vezette ellenkormány alakult. Egyetlen ország sem ismerte el az új kormányt, akárcsak a szerb tervet felmelegítve 1949. március 1-jén deklarált Nagy-Macedóniát.
36. sor:
== Külföldi beavatkozás ==
Anglia 1947. február 21-én, Görögország március 3-án fordult segítségért az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-hoz, amely [[Harry S. Truman|Truman]] elnök március 12-i beszéde, a „[[Truman-doktrína]]” után átvette a katonai irányítást Közös Védelmi Tanács néven. A jugoszláv-szovjet konfliktussal bojkott alá került Jugoszlávia nyugati segítség fejében 1949. június 23-án lezárta határait. A kormányerők a grammoszi bázisok elleni júliusi offenzívával a partizánokat Albániába szorították, a ''DSZE'' október 16-án letette a fegyvert. A függetlenségi és polgárháború 150 000 áldozata mellett 65 000-en (több ezren Magyarországra) emigráltak Görögországból.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
41 ⟶ 44 sor:
* [http://terkeptar.transindex.ro/belso.php3?nev=272 A görög függetlenségi és polgárháború, 1942-1949]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei/A_gorog_polgarhaboru/pages/003_gorog.htm A görög polgárháború nemzetközi háttere]
*{{hely|Guardian, 2014.11.30.}}{{cite web |url=https://www.theguardian.com/world/2014/nov/30/athens-1944-britains-dirty-secret |title=Athens 1944: Britain’s dirty secret |date=2014-11-30 |accessdate=2017-11-24 |author=Ed Vulliamy, Helena Smith |publisher=[[The Guardian]] |language=angol }}
== További információk ==
| |||