Wikipédia

„Richter János” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
a →‎Karrierje: clean up, replaced: ötven éves → ötvenéves AWB
a Fotók, hivatkozás, javítgatás
1. sor:
{{Zenész infobox
|név = Richter János
|kép = Hans Richter by Barraud c1880s.jpg
|képaláírás = Richter János fényképe1880 1876-bólkörül
|becenév =
|születési név = Richter Johannes Isidor
36. sor:
1871-ben a [[Pest (történelmi település)|pesti]] [[Nemzeti Színház]] másodkarmestere lett, de ez a funkció valójában vezető karmesterséget jelentett. Első színpadra állított operája Wagner ''[[Lohengrin]]je'' volt. Fölényes szakmai tudásával, kapcsolatteremtő képességével a zenekarral és a művészekkel kiváló teljesítményt ért el, előadásai hatalmas sikerrel jártak. Átvette a megszűnés határán lévő Filharmonikusok vezetését, és a saját költségén hangversenyeket szervezett számukra. Négy évet töltött Pesten, s ezalatt huszonhat zenekari hangversenyt adott, ami a főváros zenei életének csúcsát jelentette. Elsősorban [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]]-, Wagner- és Liszt műveket játszottak, a színházban pedig Wagner-bemutatókat tartott. 1873-ban ő vezényelte Liszt ''[[Krisztus (Liszt)|Krisztus-oratóriumát]]'', a mester ötvenéves művészi jubileumán. Tagja volt a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] felállítását előkészítő bizottságnak is. A sikerek ellenére a sajtó időnként támadta, „nemzetietlennek” tartották, mert úgy vélték, hogy mellőzi a magyar zenét. Richter emiatt 1875 áprilisában elhagyta [[Budapest]]et. Még itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szitányi Máriával, aki – akárcsak apja, anyja esetén – tanítványból lett feleség, esküvőjük még Budapesten volt. A házaspárnak a későbbiekben négy lánya és két fia született.
 
[[File:Richter Levi Mottl.jpg|bélyegkép|balra|300 px|Richter János Hermann Levi és Felix Mottl társaságában]]
1875. május 1-jén a [[bécs]]i Hofoper, majd ősztől a Bécsi Filharmonikus Zenekar vezető karmestere is lett. 1880-tól ő vezette a Gesellschaft der Musikfreunde zenekarát is. Sikerei megkérdőjelezhetetlenné tették szakmai tekintélyét, még a rettegett kritikus, [[Eduard Hanslick]] is elismerte munkásságát. Bécsben töltött csaknem negyedszázadát a Bécsi Filharmonikusok emlékkönyve egyszerűen csak aranykornak nevezi. Bécsi elfoglaltsága ellenére elvállalta – Wagner ragaszkodott hozzá – ''[[A Nibelung gyűrűje]]'' tetralógia betanítását és elvezénylését [[Bayreuth]]ban, a frissen elkészült Festspielhaus felavatásakor. Az előadásokra 1876. augusztus 13-án, 14-én, 16-án és 17-én került sor – hatalmas sikerrel. Richter Wagner halála után is rendszeresen fellépett [[Bayreuthi Ünnepi Játékok|Bayreuthban]], a ''Ringet'' és ''[[A nürnbergi mesterdalnokok]]at'' mindig ő vezényelte.▼
1875. május 1-jén a [[bécs]]i [[Staatsoper (Bécs)|Hofoper]], majd ősztől a [[Bécsi Filharmonikusok]] vezető karmestere is lett. 1880-tól ő vezette a Gesellschaft der Musikfreunde zenekarát is. Sikerei megkérdőjelezhetetlenné tették szakmai tekintélyét, még a rettegett kritikus, [[Eduard Hanslick]] is elismerte munkásságát. Bécsben töltött csaknem negyedszázadát a Bécsi Filharmonikusok emlékkönyve egyszerűen csak aranykornak nevezi.
 
▲1875. május 1-jén a [[bécs]]i Hofoper, majd ősztől a Bécsi Filharmonikus Zenekar vezető karmestere is lett. 1880-tól ő vezette a Gesellschaft der Musikfreunde zenekarát is. Sikerei megkérdőjelezhetetlenné tették szakmai tekintélyét, még a rettegett kritikus, [[Eduard Hanslick]] is elismerte munkásságát. Bécsben töltött csaknem negyedszázadát a Bécsi Filharmonikusok emlékkönyve egyszerűen csak aranykornak nevezi. Bécsi elfoglaltsága ellenére elvállalta – Wagner ragaszkodott hozzá – ''[[A Nibelung gyűrűje]]'' tetralógia betanítását és elvezénylését [[Bayreuth]]ban, a frissen elkészült Festspielhaus felavatásakor. AzA [[Bayreuthi Ünnepi Játékok]] elindításakor az első előadásokra 1876. augusztus 13-án, 14-én, 16-án és 17-én került sor –Richter János vezénylete mellett– hatalmas sikerrel. Richter Wagner halála után is rendszeresen fellépett [[Bayreuthi Ünnepi Játékok|Bayreuthban]], a ''Ringet'' és ''[[A nürnbergi mesterdalnokok]]at'' mindig ő vezényelte.
 
[[File:Hans Richter Otto Böhler.jpg|bélyegkép|<center>Richter János sziluettje</center>]]
1877-ben járt először [[Anglia|Angliában]], ahova sikerei nyomán rendszeresen visszahívták, gyakran évente kétszer is. Tekintélye hatalmasra nőtt a szigetországban, és 1885-ben a [[birmingham]]i zenei fesztivál állandó vezetője lett. Még ugyanebben az évben díszdoktorrá választották az [[Oxfordi Egyetem]]en. Később, 1903-ban a manchesteri egyetem is díszdoktorává avatta.
 
1896-ban [[Erkel Sándor]], a [[Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara|Budapesti Filharmonikusok]] vezetője megbetegedett, Richtert kérték fel az 1896/97-es évad levezénylésére. Amikor Erkel felgyógyulóban volt, még a következő három évadban is kisegítette őt, felerészben átvállalva a munkát, amiért tiszteletdíjat nem fogadott el. Ezek az évek nagyon megterhelőek voltak Richter számára, volt, hogy egyetlen nap három koncertet adott, s ehhez járultak a külföldi utazások.
 
1897-ben [[Gustav Mahler]] lett a bécsi Opera igazgatója, és a két erős egyéniség nem fért meg egymás mellett. Richtert ekkor a kiváló [[manchester]]i [[Hallé Zenekar]] vezető karmesterének kérték fel, és 1899-ben a családja is kiköltözött hozzá, a Manchester melletti Bowdonba. Ekkor ismerkedett meg az akkor még nem túl ismert [[Edward Elgar]]ral, akinek első jelentős művét, az ''[[Enigma-variációk|Enigma-variációival]]'',at amelyet – és aztán más Elgar-műveket is – sikerrel mutatott be nemcsak Angliában, de [[Európa]] más országaiban is, és 1904-ben háromnapos Elgar-fesztivált rendezett [[London]]ban. A Hallé Zenekarral adott koncertjei mellett folytatódott Londonban a már régóta megrendezett Richter-koncertek sorozata, amelynek zenekara 1904-ben úgy döntött, hogy önálló zenekarrá alakulnak. Belőlük lettszületett 1904-ben a [[Londoni Szimfonikus Zenekar]], amelynek első vezető karmestere természetesen Richter lett. A [[Royal Opera House|Covent Gardenben]] a német operák karmestereként is világhírt szerzett. Angliában Richter anyagi helyzete jelentősen javult, így már csak azt vállalta el, ami valóban érdekelte. Azonban még ez is évi negyven koncertet jelentett, csak a Hallé Zenekar élén.
 
=== A visszavonulás évei ===
[[File:Richtergrab.JPG|bélyegkép|jobbra|<center>Sírja Bayreuthban</center>]]
Egészségi állapota arra késztette, hogy 1911-ben, hatvannyolc éves korában visszavonuljon. Ekkor elutazott Angliából, helyét a Londoni Szimfonikus Zenekarnál pártfogoltja, az akkor már elismert Elgar vette át. Richter Bayreuthban telepedett le, a város házat adományozott számára. 1912-ben még elvállalt egy bayreuthi fellépést, s akár pályája kezdetén, most is a ''Mesterdalnokokat'' vezényelte, mintegy keretbe foglalva pályafutását. 1913-ban, hetvenedik születésnapján Bayreuth díszpolgárává választotta. 1915-ben utoljára látogatott haza Magyarországra, a [[Baracs (település)|baracsi]] Szitányi-birtokra. Ezután – akárcsak apja – [[Agyi érkatasztrófa|agyvérzést]] kapott, többször is, és az utolsóból már nem épült föl. 1916. december 5-én hunyt el.
 
== Jelentősége ==
A kortársak elsősorban Wagner-karmesternek tartották, és általában az utókor is osztja ezt a véleményt. Kétségtelen tény Richter vonzódása a Wagner-művekhez, az igazság azonban ettől sokkal árnyaltabb: sorra mutatta be, illetve vezényelte a korabeli kortárs zene értékeit. Pesti működéséhez tartozik például [[Liszt Ferenc]] ''[[Krisztus (Liszt)|Krisztus-oratóriumának]]'' 1873-as magyarországi bemutatója a Liszt-jubileum alkalmából. Jó barátja volt [[Johannes Brahms]], akinek három műve ősbemutatóját is vállalta: a ''[[2. szimfónia (Brahms)|II.]]'' és a ''[[3. szimfónia (Brahms)|III. szimfóniát]]'' (1877, 1883), valamint a ''[[Tragikus nyitány (Brahms)|Tragikus nyitányt]]'' (1880). Ő vezényelt 1879-ben [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]] ''[[Hegedűverseny (Csajkovszkij)|Hegedűversenyének]]'' bécsi ősbemutatóján (Adolf Brodszkij játszotta a hegedű szólót). [[Anton Bruckner]]nek is több jelentős alkotását bemutatta a Bécsi Filharmonikusok élén: a ''IV.'' és a ''VI. szimfónia'' ősbemutatója (1881, 1892), az ''I.'' és a ''III. szimfónia'' átdolgozott, úgynevezett bécsi verziójának premierje (1890, 1891), valamint a ''Te Deum'' (1886) fűződik nevéhez. Ő vezette be Bécsbe [[Antonín Dvořák]]ot, akinek ennek révén indult nemzetközi elismertsége. Négy szimfóniáját, hegedűversenyét, gordonkaversenyét és több nyitányát, összesen tizenöt művét mutatta be Bécsben. [[Bedřich Smetana|Smetana]], [[Zdenek Fibich|Fibich]], [[Jean Sibelius|Sibelius]] és [[Richard Strauss]] számos darabját is bemutatta. [[Dohnányi Ernő]]nek több művét vezényelte Budapesten, Bécsben, Londonban (1897–1902). [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] fiatalkori ''[[Kossuth-szimfónia|Kossuth-szimfóniáját]]'' (1904) egy hónappal a hazai ősbemutató után mutatta be Manchesterben. Érdekes tény, hogy repertoárjából hiányoztak [[Claude Debussy|Debussy]] és [[Maurice Ravel|Ravel]], az új francia zene megteremtőinek művei (Debussy ennek ellenére dicsérte kritikáiban).
 
Londonban ő fedezte fel és indította el [[Edward Elgar]] karrierjét, ő mutatta be az ''Enigma-variációkat'', a ''Gerontius álma'' (1900) című oratóriumot és más műveket, a hálás szerző neki ajánlotta ''I. szimfóniáját'' (1908). Ugyancsak ő fedezte fel [[Eugen d’Albert]]-t, akit az ő ajánlására fogadott tanítványává Liszt Ferenc. Neves és később híressé vált szólisták sorával dolgozott együtt: Liszt Ferenc, [[Anton Grigorjevics Rubinstejn|Anton Rubinstein]], [[Ferruccio Benvenuto Busoni|Ferruccio Busoni]], [[Wilhelm Backhaus]], [[Flesch Károly]], [[Fritz Kreisler]], [[Hubay Jenő]], [[Eugène Ysaÿe]], [[Pau Casals|Pablo Casals]], [[Dohnányi Ernő]], Eugen d’Albert. 1904-ben korábbi alkalmi, de többé-kevésbé állandó tagokból álló Richter-koncertes zenekarából megalakította a [[Londoni Szimfonikus Zenekar]]t.
59 ⟶ 64 sor:
* {{cite web |url= http://fidelio.hu/klasszikus/magazin/a_het_portreja_richter_janos.aspx |title= A hét portréja: Richter János |accessdate= 2010-08-06 |publisher= fidelio |work= fidelio.hu}}
 
{{Londoni Szimfonikus Zenekar vezető karmesterei }}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|zene||opera}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Richter_János”