Wikipédia

„Filológia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
38 634 szerkesztés
a →‎top: clean up AWB
Helyesírás, stilisztika
8. sor:
 
* Textológia: a szövegtudomány különböző elveire támaszkodik. Gyakorlati vonatkozású; kiterjesztő szemléletű.
* Dokumentumtípusok: (lehet kéziratos, vagy nyomtatott)
*: Kódex: kézzel írott könyv (1500-ig., Utánautána keletkezett a köteles kézirat). ''Scriptoriumban'' készültek (kancellária, vagy kolostor)., Másolásukatmásolásukat a [[scriptorok]] végzikvégezték. A ''Dictatordictator'' diktáljadiktálta a szöveget, ha egyszerre több példány is készült. A ''Rubricatorrubricator'' végzivégezte a javításokat, és egyes részeket vörös színnel emelemelt ki. Az ''Illuminátorilluminátor'' illusztrációkat készítkészített, majd a ''miniátor'' művészi rajzokkal egészítiegészítette ki munkáját.
*: A kódexnek nincs címlapja és lapszámozása. ''Inplicittel'' és ''explicittel'' (kezdő-és záró sorral) azonosítják.
*: Köteles kézirat: ''originalis'' (eredeti), ''autographum'', ha a szerző kezétől származik.
 
Áttörésnek számított a könyvnyomtatás megjelenése, elterjedése (Gutenberg 42 soros Bibliája, 1455-56), a [[15. század]] közepén dolgozzákdolgozták ki a szedésnyomás technikáját. Fázisai:
* betűkészlet '''kiöntése''' ólomból, ebből rakják ki a szöveget.
* A hibalehetőségek nagy száma miatt '''próbanyomást''' végeztek.
23. sor:
A filológiai munka fókuszában a tanulmányozott mű, annak nyelve, szókincse, mondanivalója vagy üzenete áll. Munkájuk során a konkrét cél a művek elemzése, bemutatása és kommentárokkal, annotációkkal való ellátása. A szövegfordítás, szövegértelmezés és szövegkritika is része a munkának, amely kritikai szövegkiadásokban csúcsosodik ki.
 
A filológus munka módszeremunkamódszere mai, adatfeldolgozási szemmel nézve abból áll, hogy a lefordítandó szöveg kapcsán különböző értelmezéseket, magyarázatokat fűz az eredeti szöveghez, amelyeket igyekszik a történelmi ismereteinek összefüggésében maradéktalanul feltárni, beleértve a szövegben nem definiált (nevekre, szavakra, személyekre, eseményekre, már letűnt kulturális elemekre stb. való) esetleges hivatkozásait és célzásait, mint szövegen kívüli elemekre.
 
A múltban a filológus a gondolatait kulcsszavakkal ellátott cédulákra írta, és azokat dobozokba, elválasztó lapok mögé (esetleg [[ábécé]] , vagy címek, témák szerinti) sorrendbe szervezve bővítette a gyűjteményét, rendezte át a fogalmazás, a terjedelem fejlődési igényei szerint. Az anyagban való nemlineáris olvasás megkönnyítésére tárgy-, név- és egyéb mutatókat (indexeket), kereszthivatkozásokat (vesd össze, lásd még, idézett mű, ugyanott stb.), valamint a lap alján szereplő apró betűs lábjegyzeteket alkalmaztak a szöveg tagolására, „manuális [[hiperszöveg|hipertextként]]” olvasható megszerkesztésére.
 
Könyvészeti, bibliográfiai adatok (címadatok) egy adott műről, melyek segítik a régi és a mai kor filológusait a tájékozódásban:
35. sor:
-[[ISBN]]-szám (international standard book number)
-ISSN-szám (ha sorozatról van szó, például folyóiratoknál csak ilyet találunk)
-impresszum adatok: nyomda neve, nyomtatástechnikai adatok, stb.
 
Míg korábban a filológusnak el kellett mennie a tanulmányozandó szövegekért, vagy hosszadalmas úton be kellett azokat szerezni, a mai filológiai munka otthon is végezhető, és az egy helyre hordás energiáját, munkáját meg lehet takarítani erre alkalmas [[szoftver]]ek vagy [[weblap]]ok használatával.
 
== Példa ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Filológia”