„Holodomor” változatai közötti eltérés

[[1932]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] a szovjet kormány rendeletet hozott, amely [[halálbüntetés]]t írt elő bármely köztulajdon ellopására.<ref>Potocki, p. 320.</ref><ref>Serczyk, p. 311.</ref><ref>Andrew Gregorovich, ''„Genocide in Ukraine 1933”, part 4: „How Did Stalin Organize the Genocide?”'' [http://www.faminegenocide.com/resources/genocide/index.html#4], Ukrainian Canadian Research & Documentation Centre, Toronto 1998.</ref> A törvény „rugalmasan” alkalmazható volt a gabonarejtegetőkkel szemben is, illetve azokkal szemben, akiket ilyennel vádoltak.

 

 

Amikor kiderült, hogy az 1932-es termés elmarad a kormányzati várakozástól, ezért a kulákokat, a „nacionalistákat” és a [[Szimon Vasziljovics Petljura|petljuristákat]] nevezték ki bűnbaknak. A Legfelsőbb Bíróság elnökének jelentése szerint [[1933]]. [[január 15.|január 15-éig]] 103&nbsp;000 embert ítéltek el az augusztus 7-ei rendelet alapján. A 79&nbsp;000 esetben, amelyeknek ítéletét ismerte a Legfelsőbb Bíróság, 4880 volt a [[halálbüntetés|halálos ítélet]], 26&nbsp;086 tíz évre börtön és 48&nbsp;094 egyéb ítélet. A halálra ítélteket többnyire a kulák kategóriába sorolták be, a tíz évre ítéltek pedig többnyire egyéni parasztok voltak, nem kulákok.<ref name=DW198>Davies and Wheatcroft, p.198.</ref>

[[december 6.|December 6-án]] új rendszabályokat hoztak az ukrán falvak ellen, amelyek alulteljesítették a gabonabegyűjtési tervet: nem kaphattak ellátást sem élelemből, sem egyéb árukból, a helyszínen talált élelmet és gabonát elrekvirálták, betiltották a kereskedelmet, majd mindezek után a pénzt is elvették.<ref>ibid, p. 321.</ref><ref name=Grainmemo>[http://www.loc.gov/exhibits/archives/k2grain.html Memorandum on Grain Problem], Addendum to the minutes of Politburo [meeting] No. 93. Resolution on blacklisting villages. ^ December 1932</ref> Büntetőintézkedéseket foganatosítottak a gabona rejtegetése vagy eladása ellen. A rendszabályok végrehajtásában gyakran rohambrigádokat használtak, amelyek gabona után kutatva lerohanták a parasztházakat. Nem törődtek azzal sem, a parasztoknak maradt-e élelmük a saját ellátásukra és magjuk a következő vetéshez.

 

 

A szovjet kormány cáfolta az éhínségről szóló jelentéseket. A külföldi újságíróknak megtiltották, hogy a régióba utazzanak. A Politikai Bizottság és a helyi pártszervek ugyan segélyezést sürgettek, a segélyek azonban, ha érkeztek is, vajmi keveset segítettek. [[1933]] februárja és júliusa között legalább 35 határozatot hozott a Politikai Bizottság és a [[Népbiztosok Tanácsa]], amelyek összesen 320&nbsp;000 tonna gabonát juttattak volna az éhező 30 millió embernek. A szovjet levéltári adatok szerint azonban a segítség szelektív volt és célja csak a mezőgazdasági munkaerő életben tartása volt. Az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága arra adott különleges utasítást, hogy a kórházakban ápolt [[disztrófia|disztrófiás]] parasztokat osszák fel lábadozókra és gyengélkedőkre. Az utasítás szerint a lehetőségekhez mérten az előbbi csoport táplálását kellett javítani, hogy mielőbb kimehessenek a mezőkre elvetni az új vetést. Az élelmet kormányszervek speciális rendelkezései alapján, és egyenesen a mezőkön dolgozóknak osztották.