Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
|képaláírás=Izsó Miklós}}
 
'''Izsó Miklós''' ([[Izsófalva|Disznóshorvát]]<ref>szülőfaluját 1950-ben róla nevezték el ''Izsófalvának''</ref>, [[1831]]. [[szeptember 9.]] – [[Budapest]], [[1875]]. [[május 29.]]) szobrász, a [[19. század]]i magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.
 
==Pályája==
A [[sárospatak]]i kollégiumban tanult [[1840]] és [[1847]] között. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-1849-es szabadságharcban]] megsebesült. A [[világos]]i fegyverletétel után bujdosni kényszerült. [[1851]] és [[1856]] között [[Rimaszombat]]ban élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben [[Ferenczy István (szobrász)|Ferenczy István]] tanítványa volt. [[1856]]-ban költözött [[Pest (történelmi település)|PestPestre]]re, majd rá egy évre már [[Bécs]]ben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. [[1859]]-től a [[münchen]]i Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben[[München]]ben alkotott ''Búsuló juhász'' című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek [[terrakotta]]-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. [[1870]] és [[1872]] között a [[Toldy Ferenc Gimnázium|Budai Főreáltanoda]], [[1871]]-től a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajztanoda]] tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert [[debrecen]]i [[Csokonai Vitéz Mihály|Csokonai]]-szobrot.
 
További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.
|Kép:Petofi Budapest.jpg|Petőfi Sándor szobra Budapesten, Izsó Miklós és [[Huszár Adolf]] alkotása
|Kép:Dugonics András szobra Szeged.jpg|[[Dugonics András]] szobra napjainkban Szegeden Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása
|Kép:Dugonics András szobra Szeged1876.jpg|A szegedi Dugonics -szobor egy régi képeslapon
}}