„Tadeusz Kościuszko” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a link
93. sor:
[[I. Pál orosz cár|I. Pál]] orosz cár [[1796]]. november 26-án szabadon engedte azt követően, hogy hűségesküt tett neki. A cár – aki gyűlölte Nagy Katalint és új politikát hirdetett a lengyelekkel kapcsolatban – ezt az árat követelte azért, hogy a börtönökben fogvatartott vagy [[Szibéria|Szibériába]] száműzött mintegy 20 000 lengyel visszanyerje a szabadságát. Egyidejűleg 12 000 rubelt utalt ki neki, amit Kościuszko esküje visszavonásakor, [[1798]]-ban igyekezett visszafizetni.
 
Kiszabadulása után [[Finnország]]on át [[Svédország]]ba, [[Stockholm]]ba ment a barátaival, köztük [[Julian Ursyn Niemcewicz]]csel. Onnan Londonba[[London]]ba majd [[Bristol]]ba utazott. Angliai útja során találkozott [[William Wordsworth]] költővel, akinek a verseit ismerte az orosz fogság idejéből. [[1797]]. június 17-én elhajózott az USA-ba, Philadelphiába augusztus 18-án érkezett meg.
 
Körútján mindenhol lelkesedéssel fogadták az egyszerű emberek. Nemcsak a lengyel nemzeti hőst látták benne, de a szabadságért harcoló nagy hadvezért is. Barátságot kötött az akkor még csak alelnök [[Thomas Jefferson]]nal, akit megbízott azzal, hogy halála után hajtsa végre a végrendeletét. Ebben úgy határozott, hogy amerikai vagyonát rabszolgák felszabadítására és oktatására fordítsák. Jefferson nem hajtotta végre az akaratát, amiért napjainkig bírálják. Mivel a föderalisták nem rokonszenveztek vele, ezért néhány hónapos út után visszatért Európába. Döntéséhez az is hozzájárult, hogy a [[napóleoni háborúk]] keretében [[Jan Henryk Dąbrowski]] vezetésével lengyel katonák harcoltak [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] zászlaja alatt Franciaországban és Itáliában, illetve hogy hírt kapott arról, [[Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord|Talleyrand]] francia politikus az erkölcsi és állami vezetői támogatását keresi porosz ellenes harcához.