„Lendva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
A magyar honfoglalás idejétől a terület a [[gyepű]]höz, gyepűelvéhez tartozott, de ekkoriban létezett egy őrállás jellegű település a mai Lendva helyén.{{refhely|Lendva820|11. o.}} Később, a gyepűelvék benépesítése során, a [[Hahót nemzetség|Hahótok]] (Hoholt) német eredetű nemzetségének birtokába került a környék. Ebből az alkalomból, 1192-ből származik első írásos említése. Várát 1272-ben említik, ekkor a Hahót nemzetségé. 1314-ben [[Kőszegi család|Kőszegi János]] foglalta el, de [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] 1323-ban visszaadta Hahót Miklósnak. A Hahót nemzetség neve a [[14. század]]ban a [[Bánffy család|Bánffyra]] változott. Egyházközségét 1334-ben említik először a források. 1366-ban [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] Hahót nembeli Lendvai Miklós bán fiainak, Istvánnak és Jánosnak Alsólendvára vonatkozóan vásárjogot adományozott [[Simon apostol|Simon]] és [[Júdás apostol]]ok ünnepére (október 28-ára).{{refhely|Lendva820|34. o.}} 1476. szeptember 24-én itt szállt meg kíséretével [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] menyasszonya, [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Beatrix]], Budára menet. Mátyás király maga is járt Lendván, 1480. augusztus 28. – szeptember 4. között táborozott itt egy [[szlavónia]]i hadjáratra készülve.{{refhely|Lendva820|39. o.}}
[[File:Postilla, 1574.jpg|bélyeg|Kultsár György posztillájának a címlapja]]
A település a török harcok alatt viszonylag keveset szenvedett. A 16. – 17. században a reformáció egyik fontos szellemi központja volt nyomdával, híres prédikátorokkal. 1574-ben itt adták ki Kultsár György lutheránus lelkész Postilláját. A 17. század végén a település az [[Esterházy család|Esterházy grófok]] birtokába került. A törökök végleges kiűzése után, [[1690]]-[[1705]] között alakították ki az Esterházy hercegek a vár jelenlegi alakját.
Lendvát több földrengés is sújtotta, [[1838]]-ban pedig tűzvész pusztította.
| |||