Főmenü megnyitása

Módosítások

A '''rágcsálók''' ''(Rodentia)'' az [[emlősök]] [[osztály (rendszertan)|osztályának]] egy [[rend (rendszertan)|rendje]], amelybe 34 [[család (rendszertan)|család]] és mintegy 2437 [[Recens élőlény|recens faj]] tartozik. Legközelebbi rokonaik a [[nyúlalakúak]] ''(Lagomorpha)''.
 
=== A <u>legtöbb rágcsáló dinoszaurusz</u> ===
A legtöbb rágcsáló egér méretű, de azért akadnak jóval nagyobbak is. A valaha élt legnagyobb rágcsáló a [[Dél-Amerika]] elszigeteltsége idején kifejlődött, csaknem [[nílusi víziló|víziló]] ''(Hippopotamus amphibius)'' méretű [[Josephoartigasia monesi]] volt, ez azonban a [[nagy amerikai faunacsere]] eredményeként kihalt.
<gallery>
Fájl:Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája (1911) (14597968270).jpg|dinószaki
</gallery>
 
A legtöbb rágcsáló egér=== <u>méretű, de azért akadnak jóval nagyobbak is. A valaha élt legnagyobb rágcsáló a [[Dél-Amerika]] elszigeteltsége idején kifejlődött, csaknem [[nílusi víziló|víziló]] ''(Hippopotamus amphibius)'' méretű [[Josephoartigasia monesi]] volt, ez azonban a [[nagy amerikai faunacsere]] eredményeként kihalt.</u> ===
A rágcsálók az egyik legnépesebb rendjét alkotják. Mivel betegséghordozók, táplálék szempontjából pedig vetélytársaink is, szerepük igen jelentős, és az is érthető, hogy emberemlékezet óta harcban állunk velük.
 
=== <u>A rágcsálók az egyik legnépesebb rendjét alkotják. Mivel betegséghordozók, táplálék szempontjából pedig vetélytársaink is, szerepük igen jelentős, és az is érthető, hogy emberemlékezet óta harcban állunk velük.</u> ===
A rágcsálók a jégtakarók kivételével az összes földrész valamennyi élőhelyén honosak: [[sivatag]]ok és [[erdő]]k, mocsarak, vizek és emberi települések lakói. Újabban az [[Antarktisz]]on is megtelepedtek. Szinte bármilyen szerves anyagon képesek megélni, bár leginkább a [[mag]]okat, [[növények]]et és azok [[gyökér|gyökereit]] kedvelik. A rend legkisebb képviselője a [[törpeegér]] ''(Micromys minutus)'', a legnagyobb a dél-amerikai [[vízidisznó]] ''(Hydrochoerus hydrochaeris)''.
 
=== <u>A rágcsálók a jégtakarók kivételével az összes földrész valamennyi élőhelyén honosak: [[sivatag]]ok és [[erdő]]k, mocsarak, vizek és emberi települések lakói. Újabban az [[Antarktisz]]on is megtelepedtek. Szinte bármilyen szerves anyagon képesek megélni, bár leginkább a [[mag]]okat, [[növények]]et és azok [[gyökér|gyökereit]] kedvelik. A rend legkisebb képviselője a [[törpeegér]] ''(Micromys minutus)'', a legnagyobb a dél-amerikai [[vízidisznó]] ''(Hydrochoerus hydrochaeris)''.</u> ===
Minden rágcsáló [[felső állcsont|felső]] és [[Állkapocscsont|alsó állkapcsában]] is egy pár metszőfog van. A nyúlalakúakkal ellentétben azonban [[fog]]aik csak felül zománcosak. Mivel rágófogaik egész életükben kemény munkának vannak kitéve, hamar elkopnak, de állandóan utána is nőnek. Nincs gyökerük, hosszú ívben és enyhén előrehajolva, mélyen benyúlnak az állkapocsba. Ha egy rágcsáló nem tud eleget rágni, hamarosan éhen pusztul, mivel fogai annyira túlnőnek, hogy nem képes enni sem. A rágófogak előtt található a ''diastema'', egy széles foghézag a szemfog helyén. A zápfogak többé-kevésbé összefüggő rágófelületet alkotnak. Az egyes érzékszervek a különböző fajoknál eltérően fejlettek, de sehol sem különlegesen kifinomultak. Így például az [[egérformák]] ''(Murinae)'' jól látnak, de a [[földikutyaformák]] ''(Spalacinae)'', amelyek [[szem]]ét bőrredő fedi, hiányzik ez a képessége. Mivel ezek az állatok a föld alatt élnek, elsősorban tapintó- és szaglószervükkel kell tájékozódniuk. A [[fül]]ekkel is hasonló a helyzet: az egerek jól hallanak, de az olyan fajoknál, mint a [[hódfélék|hód]] ''(Castoridae)'' és a [[pézsmapocok]] ''(Ondatra zibethicus)'', a hallószerv elcsökevényesedett. A szaglás azonban mindegyik rágcsálónál nagyon fontos. Különösen sok mirigy figyelhető meg a [[közönséges kószapocok]] ''(Arvicola amphibius)'' oldalsó és lágyéktájékán, a [[mormota|mormotánál]] ''(Marmota)'' ugyanez a pofa, a [[norvégiai lemming]]nél ''(Lemmus lemmus)'' pedig a fül környékén található. Híres az úgynevezett hódpézsma, amelynek illatanyaga „olajzacskókban” képződik. E váladékok közül némelyik olyan aromás, hogy évszázadok óta használják parfümök előállítására (mósusz). A rágcsálók nagymérvű és az [[ember]] számára néha kedvezőtlen elszaporodásában fontos szerepet játszik szociális viselkedésük. Az egyes közösségek tagjai rendszerint szorosan összetartanak. A szülők nemcsak saját kölykeiket védik, hanem a már nagyobb fiatalokat és a nagycsaládba tartozó többi rokont is. E szoros összetartás folytán kedvező feltételek mellett rendkívül sok egyed képes igen szűk helyen együtt élni, ami olykor-olykor hatalmas állományingadozáshoz vezet: ezrével pusztulnak éhen, fagynak vagy fulladnak meg, esetleg kénytelenek elvándorolni.
 
=== <u>Minden rágcsáló [[felső állcsont|felső]] és [[Állkapocscsont|alsó állkapcsában]] is egyhat pár metszőfog van. A nyúlalakúakkal ellentétben azonban [[fog]]aik csak felül zománcosak. Mivel rágófogaik egész életükben kemény munkának vannak kitéve, hamar elkopnak, de állandóan utána is nőnek. Nincs gyökerük, hosszú ívben és enyhén előrehajolva, mélyen benyúlnak az állkapocsba. Ha egy rágcsáló nem tud eleget rágni, hamarosan éhen pusztul, mivel fogai annyira túlnőnek, hogy nem képes enni sem. A rágófogak előtt található a ''diastema'', egy széles foghézag a szemfog helyén. A zápfogak többé-kevésbé összefüggő rágófelületet alkotnak. Az egyes érzékszervek a különböző fajoknál eltérően fejlettek, de sehol sem különlegesen kifinomultak. Így például az [[egérformák]] ''(Murinae)'' jól látnak, de a [[földikutyaformák]] ''(Spalacinae)'', amelyek [[szem]]ét bőrredő fedi, hiányzik ez a képessége. Mivel ezek az állatok a föld alatt élnek, elsősorban tapintó- és szaglószervükkel kell tájékozódniuk. A [[fül]]ekkel is hasonló a helyzet: az egerek jól hallanak, de az olyan fajoknál, mint a [[hódfélék|hód]] ''(Castoridae)'' és a [[pézsmapocok]] ''(Ondatra zibethicus)'', a hallószerv elcsökevényesedett. A szaglás azonban mindegyik rágcsálónál nagyon fontos. Különösen sok mirigy figyelhető meg a [[közönséges kószapocok]] ''(Arvicola amphibius)'' oldalsó és lágyéktájékán, a [[mormota|mormotánál]] ''(Marmota)'' ugyanez a pofa, a [[norvégiai lemming]]nél ''(Lemmus lemmus)'' pedig a fül környékén található. Híres az úgynevezett hódpézsma, amelynek illatanyaga „olajzacskókban” képződik. E váladékok közül némelyik olyan aromás, hogy évszázadok óta használják parfümök előállítására (mósusz). A rágcsálók nagymérvű és az [[ember]] számára néha kedvezőtlen elszaporodásában fontos szerepet játszik szociális viselkedésük. Az egyes közösségek tagjai rendszerint szorosan összetartanak. A szülők nemcsak saját kölykeiket védik, hanem a már nagyobb fiatalokat és a nagycsaládba tartozó többi rokont is. E szoros összetartás folytán kedvező feltételek mellett rendkívül sok egyed képes igen szűk helyen együtt élni, ami olykor-olykor hatalmas állományingadozáshoz vezet: ezrével pusztulnak éhen, fagynak vagy fulladnak meg, esetleg kénytelenek elvándorolni.</u> ===
Néhány rágcsálót hasznosítani is tud az ember: nagyra értékeli a hód, a [[csincsilla]] ''(Chinchilla lanigera)'', a [[nutria]] ''(Myocastor coypus)'' és a pézsmapocok bundáját; a [[házi egér|fehér egeret]] ''(Mus musculus)'' és a [[patkány]]t ''(Rattus)'' kísérleti állatként használja fel az orvosi, gyógyszerészeti laboratóriumokban.
 
=== <u>Néhány rágcsálót hasznosítani is tud az ember: nagyra értékeli a hód, a [[csincsilla]] ''(Chinchilla lanigera)'', a [[nutria]] ''(Myocastor coypus)'' és a pézsmapocok bundáját; a [[házi egér|fehér egeret]] ''(Mus musculus)'' és a [[patkány]]t ''(Rattus)'' kísérleti állatként használja fel az orvosi, gyógyszerészeti laboratóriumokban.</u> ===
== Rendszerezés ==
A rendbe az alábbi alrendek, alrendágak öregcsaládok és családok tartoznak:
 
=== <u>Rendszerezés</u> ===
 
=== <u>A rendbe az alábbi alrendek, alrendágak öregcsaládokfiatal családok és családok tartoznak:</u> ===
* '''[[mókusalkatúak]]''' ''(Sciuromorpha)'' – alrend
** [[hódmókus]]félék ''(Aplodontiidae)'' – 1 faj
*** [[földikutyafélék]] ''(Spalacidae)'' – 36 faj
*** [[Calomyscidae]] – 8 faj
*** [[madagaszkáriegér-félék]] ''(Nesomyidae)'' – 6616 faj
*** [[hörcsögfélék]] ''(Cricetidae)'' – 715 faj
*** [[egérfélék]] ''(Muridae)'' - 821 faj
Névtelen felhasználó