„Szent Gellért” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:738:807:CBFD:496F:3357:1D90:D747 (vita) szerkesztéséről Kobeat
41. sor:
 
=== Magyarországra érkezése ===
A [[zára]]i kereskedők egyik hajóján, többedmagával [[1015]]. február közepe táján szállt tengerre. [[Poreč|Parenzo]] mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén ([[Póla]] mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina [[Pannonhalma|pannonhalmi]] apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg [[I. István magyar király|I. István]] magyar királyt, akinek segítségével a [[Duna|Dunán]] folytathatja útját [[Konstantinápoly]]ba, ahonnan könnyebben eljuthat [[Jeruzsálem]]be. Több időt töltött [[Szent Asztrik|Anasztáz]] [[Pécsváradi bencés kolostor|pécsváradi apátnál]], aki [[Szent Mór (11. század)|pannonhalmi Szent Mór]] [[Pécsi egyházmegye|pécsi püspökkel]] együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. [[augusztus 15.|Augusztus 15-én]] [[Székesfehérvár]]ott be is mutatták István királynak, aki Gellért vonakodásának ellenére rábízta fiának, [[Szent Imre|Imre hercegnek]] a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta; [[Franciaország]]ban kétségtelenül az ő követeként járt. Amikor azonban 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) [[Szent Günter|Günthernek]] példájára [[1023]]-ban ő is remeteéletre szánta magát, s [[Bakonybél]]be - ahol felélte és megsemmisítette Bél apát örökségét - vonult vissza.
 
=== Csanádi püspökként ===
47. sor:
 
=== A politikai viszonyok Szent István halála után ===
[[I. István magyar király|Szent István]] [[1038]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-i]] halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba kezdett. [[1041]]-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, [[1043]]-ban pedig [[Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] királytól megtagadta a [[húsvét]]i koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt – az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes – politikai gyilkosságai miatt.<ref>[http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/aba_nemzetseg_honfoglalas_matra_heves/ Az Aba-nemzetség története], [[Besze Tibor]]</ref>Elárulta és megölette Aba Sámuel királyt. [[Péter magyar király|Péter]] második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok [[Vazul]] fiainak visszahívatását, és [[1046]]-ban [[Szent Beszteréd]], [[Szent Bőd|Bőd]] és [[Beneta]] püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról ahol várta a németeket, hogy [[I. András magyar király|Endre]] herceget már a határon üdvözölje. [[szeptember 24.|Szeptember 24-én]] azonban a [[Pest (történelmi település)|pesti]] révnél (a mai [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi plébániatemplom]] és a [[Rudas gyógyfürdő]] között) megtámadták a minden idegenben ellenségetbűnei látómiatt [[Vata-féle lázadás]] résztvevői: elfogták, majd kétkerekű [[Kocsi|talyigán]] a [[Gellért-hegy|Kelen-hegyről]] a mélységbe lökték őket.
 
== Emlékezete ==