„Rudolf Hoffhalter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[File:Initial from the book of Kultsár by Rudolf Hoffhalter.jpg|bélyeg|Iniciálé, Rudolf Hoffhalter munkája]]
'''Rudolf Hoffhalter''' (korabeli magyar forrásokban Hoffhalter Rudolf) ([[Svájc]], [[Zürich]], [[1550]] körül – [[1585]] vagy [[1586]]) nyomdász, betűmetsző, [[Raphael Hoffhalter]]nek, [[János Zsigmond]] udvari nyomdászának fia.
==Életpályája==
Apja 1568-ban bekövetkezett halála után a gyulafehérvári nyomda szünetelt és 1571 után Rudolfnak is távoznia kellett a városból, [[kálvinista]] hite miatt. Rudolf így is átvette apja nyomdáját. [[1573]]-ban [[Lendva|Alsó-Lendván]], 1574-től Drávavásárhelyen (Nedelicen) működött, de Báthori 1571-es protestánsellenes rendeletének hatására innen is tovább kellett költöznie. 1574-től [[Debrecen]]ben működött. [[Félegyházi Tamás]]nak «Az kersztieni igaz hitnek reszeiről valo tanitas» című nagyobb műve az ő neve alatt jelent meg [[1579]]-ben [[Debrecen]]ben. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű számlakönyv kinyomtatása is.▼
Rudolf Hoffhalter 1550 körül született a svájci Zürichben. Apja Hoffhalter Raphael, eredeti nevén Rafael Skrzetuski Lengyelországból származó nemesember volt, aki Zürichben egy svájci polgár leányát vette feleségül. Nyomdász mesterségét külföldön sajátította el, később Németalföldön és Zürichben több műhelyben is alkalmazták. Német álnév alatt ment Bécsbe, onnan Debrecenbe, Nagyváradra, majd pedig 1566-ban pedig Gyulafehérvárra. Bécsből protestáns meggyőződése miatt kellett távoznia, Debrecenből pedig azért, mert a református hit helyett közeledett az antitrinitáriusokhoz (unitáriusok). Raphael fia Rudolf 1567–1570 között esetleg Nagyváradon dolgozott, de nem került kapcsolatba az unitárius vallással, hanem főleg a Luther- és Kálvin-féle reformáció szolgálatában folytatta tevékenységét. Rudolf apjának Raphaelnek 1568-ban bekövetkezett halála után a gyulafehérvári nyomda szünetelt és 1571 után Rudolfnak is távoznia kellett a városból, [[kálvinista]] hite miatt.
Rudolf átvéve apja nyomdáját [[1573]]-ban [[Lendva|Alsó-Lendvára]] ment, ahol mind anyagi, mind erkölcsi támogatást kapott [[Bánffy Miklós]]tól, a protestáns főúrtól.
1574-től [[Drávavásárhely]]en (Nedelic) működött. Nedelic [[Zrínyi György]]nek, a hatalmas főúrnak birtoka volt, akinek állandó lakhelye az innen néhány kilométernyire eső [[Csáktornya]]. Rudolf Hoffhalter itt Nedelicen nyomtatta ki [[Werbőczy István]] Tripartitumának horvát nyelvű fordítását, melynek ajánlása 1574. augusztus 13-án kelt.
▲
Rudolf Hoffhalter Alsólendván és Nedelicen kiadott műveit számos fametszettel díszítette, amelyek mind apja, Rafael Hoffhalter hagyatékából származtak. Ő ezeket részben már Bécsben is alkalmazta, részben pedig magyarországi tartózkodása idején, elsősorban Debrecenben és Gyulafehérváron maga metszette, így Werbőczy joggyűjteményének horvát nyelvű kiadását is azokkal a fametszetekkel díszítette, amelyeket apja használt e mű magyar nyelvű kiadásban (Debrecen 1565).
Az alsólendvai és nedelici műhely betűkészlete is Rafael Hoffhalter nyomdájából való. Az 1574. év nyarán kiadott horvát nyelvű Werbőczy-kiadás Hoffhalter utolsó ma ismert, ezen a tájon nyomtatott műve.
a Werbőczy-kiadás után mind a nyomdásznak, mind pedig felszerelésének egy időre nyoma veszett, majd 1577-ben ismét Debrecenben tűnt fel, ahol azután – eltekintve rövid nagyváradi tartózkodásától (1584–1585) – halálig, 1586-ig dolgozott az ottani műhelyben.
==Források==
8 ⟶ 21 sor:
* [[Jakó Zsigmond]]: A Hoffhalterek váradi és gyulafehérvári nyomdája. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. pp. 51 – 69. Kriterion, Bukarest, 1979. (Közli a Hoffhalterek által kinyomtatott művek jegyzékét is.)
*{{AkKL|11}}
* Hoffhalter Rudolf nyomdája a Dráva és Mura táján (1573–1574) [http://mek.oszk.hu/03300/03301/html/bgkvti_1/bgki0122.htm]
==Irodalom==
|