„Kutenya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a címeréként javítva címereként-re |
|||
50. sor:
A város területe ősidők óta lakott. A Tomašica, Marić Gradina és Kaniška Iva nevű lelőhelyeken újkőkori és kora rézkori leletek kerültek elő. A folyamatos népességet Velika Mlinska, Donja Paklenica, Ribnjača és Voloderski bregi rézkori régészeti lelőhelyei bizonyítják. A vaskor népességét az [[illírek]]től és a [[kelták]]tól származó leletek igazolják. A római korban ez a térség Pannónia tartományhoz tartozott. A szakemberek egy része Kutenya közelébe helyezi az ókori forrásokban említett Varianis római városát, ezt azonban a régészeti leletek még nem erősítették meg. A várostól nyugatra található Kutinska lipa régészeti lelőhelyen római épületmaradványok, téglák, cserepek, padlóburkolat részei és mozaikok kerültek elő. A maradványokat a szakemberek egy út menti római villagazdasággal, vagy kisebb római településsel azonosították.
A város neve ''„Cotynna”'' alakban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] [[1256]]. [[november 10.|november 10-én]] kelt oklevelében bukkan fel először, melyben megerősíti Henrik somogyi ispán és a garicsi plébániához tartozó jobbágyok földjei közötti határt. Kutenya plébániáját és a Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát [[1334]]-ben említik először. A zágrábi káptalan [[1363]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] kelt oklevelében a város három részét Gornja (Felső), Donja (Alsó) és Velika (Nagy) jelzővel különböztetik meg. Későbbi említése során a település neve ''„Kothennya”, „Kotenya”, „Katynna”'' formában olvasható a 14. és 15. század során kelt korabeli forrásokban. A 12. 13. és 14. században a gračenicai plébániához tartozott. Ebben az időszakban főbb birtokosai a décsei Rohfy, Vecserin, Geletics, Berstyanóczi, décsei Roh, Bakács, Auch és a monoszlói Csupor családok voltak. Ezt követően Kutenya Monoszló többi részéhez hasonlóan a Széchenyi és Erdődy család birtoka lett, akiknek az itteni kastélya ma a Moslavina múzeumnak ad otthont. A horvát történelemben is jelentős szerepet játszó monoszlói Csupor család címerét vette át a város mai
A település [[1773]]-ban [[Magyarország első katonai felmérése|az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Kuttinia”'' néven szerepel. [[1745]]-ben [[Pozsega vármegye]] egyik járási székhelye lett, majd [[1886]]-ban [[Belovár-Kőrös vármegye|Belovár-Kőrös vármegyéhez]] csatolták. A [[18. század]] közepén említik első tanítóját, [[1789]]-ben pedig felépítették első iskoláját. A [[19. század]] elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. Az Erdődyek közbenjárására [[IV. Ferdinánd magyar király|IV. Ferdinándtól]] [[1837]]. [[március 3.|március 3-án]] vásártartási jogot kapott, melynek az okiratát ma is őrzi a város. Ekkor a településen már orvosi rendelője és gyógyszertára is volt. [[1850]]-ben megkezdte működését a postahivatal. [[1857]]-ben a monoszlói bor megjelent a bécsi nemzetközi kiállításon. 1886-ban tűzvész pusztított a központban és mivel a házak nagy része fából épült nagy károk keletkeztek. Ekkor pusztult el többek között a Xavéri Szent Ferenc kápolna is, melynek helyére Gustav Baron kőkeresztet emeltetett. [[1895]]-ben bevezették a telefont. Fejlődésén nagyot lendített a vasútvonal megépítése, melyet [[1897]]-ben adtak át a forgalomnak. [[1901]]-ben Hodolač ügyvéd költségén az akkori parkot a város főterévé építették át, mely ma is város dísze.
| |||