„Apollónia (Illíria)” változatai közötti eltérés

Az épületek és a kerítés falaiban újrahasznosított ókori építőkövek, épülettöredékek láthatóak, a bejárat külső falába pedig ókori sírköveket építettek be. Az épületegyüttes legprominensebb része a kolostor udvarán álló, 1220 körül az ókori romok, különösen a görög színház köveiből felépült templom.{{refhely|Jacques 2009|:165.;|Gilkes 2013|:50–51., 54–55.}} Északnyugati tájolású bejárata az [[exonarthex]]ből nyílik, amelynek külső oldalát állat- és szörnyfaragványokkal díszített oszlopok tagolják. Ugyancsak az exonarthexban látható az épület alatti [[ciszterna|ciszternával]] felszíni összeköttetést biztosító kútkáva, amelyet egy dór oszlopfőből alakítottak ki. Az exonarthex templom felőli részén 14. századi [[freskó]]maradvány látható, amely egymást követő 13. századi [[bizánci császárok listája|bizánci császárok]] sorát ábrázolja.{{refhely|Gilkes 2013|:50–51., 53.}} Az exonarthexből egy szűk [[narthex]] vezet a templom szentélyterébe, [[cella (építészet)|naoszába]]. A [[hajó (építészet)|hajó]] fő szerkezeti eleme a [[kupola]]dobot megtámasztó négy oszlop. Az [[szentélyrekesztő|elrekesztett]] [[szentély]]t sokszögalaprajzú [[apszis]] zárja le.{{refhely|Gilkes 2013|:51.}} A templom bejáratával szemközt nyílik a kolostor 14. század elején épült [[refektórium]]a{{Wd|Q568225}}. Korabeli freskói között található az Albánia területéről ismert egyik legteljesebb középkori falfestmény. A templom és a refektórium mellett a kolostor további épületei, a komplexum fala és [[harangtorony|harangtornya]]{{Wd|Q200334}} a későbbi évszázadokban keletkeztek.{{refhely|Gilkes 2013|:54.}}