„Alexander Graham Bell” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.236.22.126 (vita) szerkesztéséről Hetus szerkesztésére |
||
8. sor:
}}
'''Alexander Graham Bell''' ([[Edinburgh]], [[Skócia]], [[1847]]. [[március 3.]] – [[Baddeck]], [[Új-Skócia]], [[Kanada]] [[1922]]. [[augusztus 2.]]) [[Skótok|skót]] születésű amerikai fizikus, a [[Telefonkészülék|telefon]] feltalálója ([[1876]]), a siketoktatási rendszer kidolgozója.<ref>http://www.unitarian.ro/osveny/hresunit.htm</ref> A [[National Geographic Society]] egyik alapító tagja és második elnöke.<ref>http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.pbs.org/transistor/album1/addlbios/bellag.html&ei=W46WSfm2D4mK0AW3mtWzAg&sa=X&oi=translate&resnum=1&ct=result&prev=/search%3Fq%3DAlexander%2BGraham%2BBell%2BNational%2BGeographic%2BSociety%26hl%3Dhu%26sa%3DX</ref>
== Életpályája ==
[[Skócia|Skóciában]] született.<ref name="WDL">[http://www.wdl.org/en/item/11375/ Alexander Graham Bell Laboratory Notebook, 1875-1876]</ref> Felsőfokú tanulmányait az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatta. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze.<ref name="WDL"/> Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban. [[1871]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba költözött. 1873 és 1877 között [[boston]]i egyetem professzorként [[hangfiziológia|hangfiziológiát]] tanított.
Bell hitt az [[Eugenika|eugenikában]], az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. [[1875]]-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a [[Telefonkészülék|telefon]] feltalálásához vezettek. [[1876]]-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a [[philadelphia]]i Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért [[1877]]-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely [[1885]]-től American Telephone and Telegraph Co. ([[AT&T]]) néven fejlődött multinacionális vállalattá.
[[Fájl:Alexander Graham Telephone in Newyork.jpg|bélyegkép|jobbra| Bell telefonkapcsolatot létesített [[New York]] és [[Chicago]] közt ([[1882]])]]
Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.
Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben [[Washington (főváros)|Washingtonban]] rendkívül hasznos információs centrumot létesített (The Volta Bureau for the Increase and Diffusion of Knowledge Relating to the Deaf), ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli (The Alexander Graham Bell Assotiation for the Deaf- AGBAD). A társaság ma is él és működik.<ref>[http://www.agbell.org/ AGBAD]</ref> Írásai főként gyűjteményes munkákban jelentek meg. [[1898]]-ban a [[National Geographic Society]] elnökévé választották. Bell és veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű [[Fényképezés|fotókkal]] és érdekes írásokkal bővítette, így lett a [[National Geographic Magazine|National Geographic]] a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezenkívül ő az egyik alapítója a [[Science (folyóirat)|Science]] magazinnak.
[[1922]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.
== Szabadalmi szerzőségi viták ==
{{Bővebben|Telefonkészülék}}
Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján". Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy [[Elisha Gray]] nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.<ref>http://sg.hu/cikkek/50754/160-eve-szuletett-a-telefon-atyja</ref>
Többen is közel álltak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi [[Philipp Reis]] (1834-1874) fizikus és feltalálótól a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]] Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai [[Antonio Meucci]]nak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.<ref>[http://www.sg.hu/cikkek/30192/ketsegek_ovezik_a_telefon_feltalalojat Kétségek övezik a telefon feltalálóját.]</ref><ref>https://en.wikipedia.org/wiki/United_States_HRes._269_on_Antonio_Meucci</ref>
== Jegyzetek ==
| |||