A vasútállomás az [[1846]]. [[július 15.|július 15]]-én megnyílt első magyar vasútvonal ([[Budapest–Szob-vasútvonal]]) első [[Budapest]]en kívüli állomása volt. Az akkori állomásépület a maihoz képest Vác irányában feljebb épült fel ''Palota'' néven. A vasútállomás átadásától kezdődően az új közlekedési lehetőség jelentős hatást gyakorolt [[Rákospalota]] község életére. Évekig jelentős kirándulóhellyé vált a község, a Park (ma: Szilágyi) utcában több vendéglő is működött, az ún. ''Nyaralótelep'' pedig a Pestről kiköltöző polgárság beépítései nyomán alakult villanegyeddé (a mai Sződliget utca és környéke). AAz ide érkező napi négy vonatpárvonat elevenebb ütemű életet jelentett Rákospalotán.<ref>{{CitLib|szerző=[[Nádas József Gyula|Nádas József]] |cím=Történelmi arckép |hely=Budapest |kiadó=N. J. Pro Homine |év=1999 |oldal=173 }}</ref> A ma ismert állomásépület 1881-re készült el.<ref>{{CitWeb |url=http://bpxv.blog.hu/2012/08/31/rakospalota-ujpest_vasutallomas |szerző=[[Rátonyi Gábor Tamás]] (Palotabarát) |cím=A Rákospalota-Újpest vasútállomás és környékének története |weblap=XV. kerületi blog |dátum=2012-08-31}}</ref> 1894-ben nevét az egyre terjeszkedő [[Újpest (történelmi település)|Újpest]]re való tekintettel ''Palota-Újpest''re változtatták.<ref>Első említés: {{CitPer|cím= |alcím= |periodika=Vasuti és Közlekedési Közlöny |év=1894 |hónap=12 |nap=12 |oldal=1133 |évfolyam=XXV. |szám=148 }}</ref> [[1896]]-ban az újpesti [[Árpád út (IV. kerület)|Árpád út]] és a rákospalotai [[Fő út (XV. kerület)|Fő út]] között egy egyvágányos villamos-felüljárót építettek, hogy a Újpest és Palota közötti villamosforgalom akadálymentesen haladhasson át a vasútvonal fölött (az aluljáró fémszerkezetű volt, de faburkolatú, ezért sokan fahídként emlékeznek rá).<ref>{{CitWeb |http://bpxv.blog.hu/2014/11/06/arpad_uti_feluljaro_hubay_jeno_ter |szerző=[[Rátonyi Gábor Tamás]] (Palotabarát) |cím=Negyven éves az Árpád úti felüljáró |weblap=XV. kerületi blog |dátum=2014-11-06}}</ref> A villamos-felüljáró – mely közel száz évig „zárta” a vasútállomást annak [[Nyugati pályaudvar]] felé eső végén – mellett egy sorompós vasúti átjáró működött a közúti és gyalogosforgalom számára. Az állomás neve még 1905-ben is Palota-Újpest, majd csak 1907-ben olvasható először a ma is használatos ''Rákospalota-Újpest'' elnevezés.<ref>{{CitPer|cím= |alcím= |periodika=Vasuti és Közlekedési Közlöny |év=1907 |hónap=08 |nap=7 |oldal=690 |évfolyam=XXXVIII. |szám=90 }}</ref> [[1911]]. [[szeptember 3.|szeptember 3]]-án nyílt meg a Vác–Budapest–Gödöllő villamosított [[helyiérdekű vasút]], melynek egyik végpontja (a nevében szereplő Budapesttel ellentétben) Rákospalotán volt. A vonal magánvasút lévén nem csatlakozhatott a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] sínjeihez, ezért a mai Kovácsi Kálmán térnél egy vasúti felüljárón hidalták át a váci vonalat. A felüljáró a [[második világháború]] végéig állt, akkor felrobbantották és nem építették újra. A vasútállomás tehát 1911-től a MÁV és a Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő (VBG) Helyi Érdekű Villamos Vasút nevű vasúttársaságok szerelvényeit is fogadta<ref>{{CitWeb |url=http://bpxv.blog.hu/2016/03/17/budapest_vacratot_vac_veresegyhaz_vac_budapest_veresegyhaz_godollo_helyi_erdeku_villamos_vasut_vbg |szerző=[[Rátonyi Gábor Tamás]] (Palotabarát) |cím=Rákospalota másik HÉV-vonala: a Veresegyház-váci villamosvasút |weblap=XV. kerületi blog |dátum=2016-03-17}}</ref> (ennek egy része ma a [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal]], másik része az 1970-ben megszüntetett [[Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal]]). 1944-ben nem csak a helyiérdekű vasút felüljáróját, de a villamosét is felrobbantották a németek, míg a szovjet csapatok a villamosított vasútvonal oszlopait és vezetékeit döntötték ki, így a veresegyházi vonal villamosítása a világháború végén megszűnt. A váci és veresegyházi vonalak (újra)villamosítására az 1970-es évekig várni kellett. A világháborút követően újjáépített villamos-felüljárót [[1971]]-ben bontották le, mert az újravillamosításhoz szükséges űrszelvényt nem tudták biztosítani a vasút számára.<ref>{{CitLib|szerző=Rossmann Frigyes |cím=Árpád úti felüljáró (brosúra az építkezésről) |hely=Budapest |kiadó=Fővárosi Mélyépítési tervező Vállalat |év=1974 |oldal=2 }}</ref> A Szob–Párkány vasútvonal – és ezzel Rákospalota-Újpest vasútállomás – újravillamosítását 1971. december 22-én adták át.<ref>{{CitPer|cím=Átadták a budapest-szobi villamosított vasútvonalat |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=1971 |hónap=12 |nap=23 |oldal=1 |évfolyam=XXIX. |szám=302 |szerző=Kapalyag Imre}}</ref> 1974. november 6-án<ref>{{CitPer|cím= |alcím= |periodika=[[Esti Hírlap]] |év=1974 |hónap=11 |nap=6 |évfolyam=XVIII.}}</ref> az ''Árpád úti felüljárót'' is átadták, ami az Árpád út és a [[Hubay Jenő tér]] között kötötte össze Újpestet Rákospalotával. Ekkor a vasútállomás déli végén (a Fő út – akkor: Dózsa György út) vonalában húzódó közúti átjárót lezárták és a mai napig csak gyalogos forgalom zajlik ott. A vasútvonal korszerűsítésére 1999-ben került sor.
