„Raffay Sándor” változatai közötti eltérés

a
==Élete==
 
Raffay János és Szokol Judit iparos szülők fia. Középiskoláit a ceglédi polgári iskolában kezdte és [[Szarvas (település)|Szarvason]] folytatta, ahol 1885-ben érettségi vizsgát tett. Előbb a budapesti egyetemen jogot kezdett hallgatni, közben nevelősködött; 1887 őszén pedig a pozsonyi evangélikus teológiai akadémiára iratkozott be. 1890-ben a [[jéna]]i, 1891-ben a [[Lipcse (Németország)|lipcsei]], 1892-ben a [[basel]]i egyetemeken folytatta tanulmányait. 1892-ben a [[besztercebánya]]i evangélikus algimnáziumban a [[magyar nyelv]] és történelem tanára, 1893-ban a [[tápiószentmárton]]i evangélikus gyülekezet lelkésze lett. Innét 1896 őszén a pozsonyi evangélikus egyetemen teológiai akadémiába lépett át, ahol a rendszeres teológiai és újszövetségi írásmagyarázati tanszékére rendkívüli tanárnak választották meg; 1899-től rendes tanárként működött. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság<ref>{{cite web|title=Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon: Magyar Protestáns Irodalmi Társaság |url=http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=1772 |}}</ref> választmányának, a Luther-társaság irodalmi bizottsága tudományos osztályának, a pozsonyi protestáns kör választmányának, a pozsonyi Toldy-kör irodalmi bizottságának, a debreceni protestáns egyetem előkészítő országos bizottságának, az evangélikus egyetemes lelkészvizsgáló bizottságnak sat. 1906-tól a pozsonyi evangélikus teológia tanára volt, 1908-tól Budapesten működött mint lelkész, majd 1918-ban megválasztották a bányai evangélikus egyházkerület püspökévé. 1939-től tagja volt a felsőháznak is. Sírja a [[Kerepesi úti temető]]ben található (34-9-1).
 
Lefordította az [[Újtestamentum]]ot görögből és ő dolgozta ki a magyar evangélikus egyház új istentiszteleti rendjét.
15

szerkesztés