„Mütilosz illír király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozás
Belső hivatkozás
1. sor:
{{más|Mytilus (kagylónem)}}
{{Uralkodó infobox|név=Mütilosz|megnevezés=az Illír Királyság uralkodója|uralkodás_kezdete=[[i. e. 270]] körül?|uralkodás_vége=[[i. e. 260]] körül?|előd=[[Monuniosz illír király|Monuniosz]]|utód=[[II. Pleuratosz illír király|II. Pleuratosz]]|édesapa=[[Monuniosz illír király|Monuniosz]] ?}}
'''Mütilosz''' vagy '''Mütiliosz'''{{refhely|Hammond 1966|:247.}} (ógörög ''Μύτιλος, Μύτιλιος,'' latin ''Mytilus, Mytilius'') az ókori [[Illír Királyság (ókor)|Illír Királyság]]{{Wd|Q16084290}} uralkodója, feltehetőleg az {{ie|270}} és 260 közötti évtizedben. A történeti források és az általa veretett pénzérmék alapján a történettudomány Mütilosz uralmát az [[Adriai-tenger]] partvidékére, az [[Epidamnosz]] és [[Apollónia (Illíria)|Apollónia]] mögött elterülő hátországra, a voltaképpeni [[taulantok|Taulantia]] területére teszi. Hadat viselt az [[EpiruszÉpeirosz|Épeiroszi Királyság]] ellen, de {{ie|270-ben}} vereséget szenvedett.
 
== Származása ==
11. sor:
Monuniosz király utódja, talán annak fia volt.{{refhely|Hammond 1966|:247.;|Jacques 2009|:120.;|Ceka 2013|:174.}} Elődjét követően ő volt a sorban a második illír uralkodó, aki saját pénzt veretett. A tengerparti görög gyarmatvárosban, [[Epidamnosz]]ban vert bronzpénz ''BASZILEÓSZ MÜTILIU (ΒΑΣΙΛΕΩΣ ΜΥΤΙΛΙΟΥ, ’Mütilosz királyé’)'' felirata teszi egyértelművé királyi címét.{{refhely|Hammond 1966|:242.;|Wilkes 1992|:129., 177., 272.;|Jacques 2009|:96.;|Ceka 2013|:174–175.}} Az érme előlapján az oroszlánbőrt viselő [[Héraklész]] portréja, hátlapján pedig a hős fegyvereinek (tőr, íj, tegez) ábrázolása látható.{{refhely|Ceka 2013|:175.}} Feltehetőleg Mütilosz névjele jelenik meg néhány {{ie|265}} körül veretett [[Apollónia (Illíria)|apollóniai]] bronzérmén is.{{refhely|Ceka 2013|:175.}} A két polisz, Epidamnosz és Apollónia továbbra is megőrizte önállóságát és saját ezüstpénzét használta, ami arra utal, hogy Mütilosz uralma alapvetően a két város mögötti hátországára, a [[taulantok]] és [[parthinok]] által lakott vidékekre terjedt ki.{{refhely|Ceka 2013|:175.}}
 
A történeti források és a numizmatikai leletek alapján valószínűsíthető, hogy Mütilosz csatlakozott a tengerparti görög gyarmatvárosok, Epidamnosz és Apollónia, valamint az [[Aitóliai Szövetség|aitólok]] közötti, az epiróták ellen harcoló szövetséghez.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:12.;|Ceka 2013|:146., 165., 175.}} [[Frontinus]]{{Wd|Q297377}} és [[Marcus Iunianus Iustinus|Iustinus]] történeti munkáiból ismert, hogy [[I. Pürrhosz épeiroszi király|I. Pürrhosz epiruszi király]] {{ie|272-ben}} bekövetkezett halála után, {{ie|270-ben}} Mütilosz megkísérelte visszaszerezni a Pürrhosz által elhódított [[illíria]]i területeket. Epiruszra támadt, de [[II. Alexandrosz épeiroszi király|II. Alexandrosz]]{{Wd|Q124346}} megfutamította a seregét.{{refhely|Hammond 1966|:247.;|Wilkes 1992|:146.;|Ceka 2013|:146., 174.}} Apollónia ezt követően már a [[Római Köztársaság]] beavatkozását kérte az epiróták elleni harcban.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:12.;|Ceka 2013|:175.}}
 
== Jegyzetek ==