„Felletár Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szegediek kategória hozzáadva (a HotCattel)
a óradónak javítva óraadónak-ra
4. sor:
A [[makói József Attila Gimnázium]]ban érettségizett. 1951-ben a [[Szegedi Tudományegyetem|József Attila Tudományegyetem]] Orosz Intézetében és a Zenekonzervatóriumban klarinét-szolfézs szakon tanult tovább. 1955–1956 között az [[algyő]]i általános iskola oktatója volt. Innen a [[hódmezővásárhely]]i leánygimnáziumba került, ekkor kezdte el az ELTE magyartanári szakát. [[1956]]. [[október 25.|október 25]]-én Nikolin (Szabó) Éva és vezetésével a leánygimnázium fiatalsága megkoszorúzta a Kossuth szobrot. A forradalom leverése után 1956/57-es tanév végén emiatt felfüggesztették állásából és letartóztatták. A pár hetes vizsgálati fogság után elengedték, de szakmájában nem kapott munkát. Rövid ideig asztalitenisz edző, könyvtári segédmunkás, favágó, kocsirakodó, cséplőmunkásként dolgozott. Egyetemi és zenekonzervatóriumi tanulmányait tovább folytatta és 1959-ben be is fejezte.
 
Kirekesztettsége négy év (1957–1961) után 1961-ben, a [[Medgyesegyháza|medgyesegyházi]] gimnázium tanári állásával megszűnt. Két évig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola [[békéscsaba]]i kihelyezett tagozatán is oktatott. 1968-ban hazajött; óradónakóraadónak alkalmazták a [[Bethlen Gábor Református Gimnázium]]ban és a Zeneiskolában. A Zeneiskolában 1992-ig - nyugdíjazásáig - dolgozott.
 
Alapítója volt a Zenebarátok Körének és az Ökumenikus Értelmiségi Körnek, tagja volt a Máltai Szeretetszolgálatnak, a Szeremlei Társaságnak és a Bethlen Baráti Körnek.