„John Dalton” változatai közötti eltérés

[[Kvékerek|Kvéker]] családban született [[Eaglesfield]]ben, a [[cumberland]]i [[Cockermouth]] közelében. Apja [[takács]] volt. Tizenöt éves korában bátyja, Jonathan mellé szegődött, hogy segítsen egy kvéker iskola működtetésében a közeli [[Kendal]]ban. [[1790]] körül azt fontolgatta, hogy jogot vagy orvostudományt tanuljon, a családtagjai azonban nem bátorították – az [[Anglikán Egyház]]tól elszakadók (a [[dissenterek]]) ebben az időben nem tanulhattak vagy taníthattak az angol egyetemeken –, így Kendalban maradt [[1793]] tavaszáig, amikor Manchesterbe költözött.

Főleg [[John Gough]] vak [[Filozófia|filozófus]] és [[polihisztor]] támogatásának köszönhetően – akitől ekkori tudományos ismeretei javát szerezte – Daltont kinevezték a [[matematika]] és a [[természetfilozófia]] tanárának a manchesteri dissenter akadémián. [[1800]]-ig őrizte meg ezt az állását, amikor az iskola rosszabbodó pénzügyi helyzete miatt feladta és magánórák adásából kezdett élni.

Zsenge korában nagy befolyással volt rá egy Elihu Robinson nevű prominens eaglesfieldi kvéker, aki képzett meteorológus volt és hangszerkészítő, és akinek a hatására érdekelni kezdték a matematika és a [[meteorológia]] problémái. Kendali éveiben Dalton problémamegoldásokat és különböző témákban kérdéseket küldött a ''Gentlemen's and Ladies' Diaries'' almanachnak, és [[1787]]-ben meteorológiai naplót indított (amelybe a következő 57 év során több, mint 200 ezer megfigyelést jegyzett be).<ref>{{cite book | last = Smith | first = R. Angus | title = Memoir of John Dalton and History of the Atomic Theory | publisher = H. Bailliere | location = London | year = 1856 | pages = 279 | url = https://books.google.com/books?id=ZOsAAAAAYAAJ&pg=PP17&dq=angus+smith+john+dalton&lr=&as_brr=1#PPP17,M1 | accessdate = 2007-12-24}}</ref> Nagyjából ugyanekkor újra felfedezte [[George Hadley]] atmoszferikus cirkulációról szóló elméletét (mai neve [[Hadley-cella]]).<ref>[http://www.britannica.com/EBchecked/topic/251166/George-Hadley George Hadley] ''[[Encyclopædia Britannica]]''. Accessed 2009-04-30.</ref>

Első publikációja az [[1793]]-ban megjelent ''Meteorológiai megfigyelések és esszék'' ''(Meteorological Observations and Essays)'' volt, amely már tartalmazta több későbbi felfedezése magvait. A megközelítés eredetisége ellenére a mű nem vonta magára más korabeli tudósok figyelmét. Második munkája, ''Az angol nyelvtan elemei'' ''(Elements of English Grammar)'' [[1801]]-ben jelent meg.

[[1794]]-ben, röviddel Manchesterbe érkezése után Daltont a [[Manchesteri Irodalmi és Filozófiai Társaság]] (''Manchester Literary and Philosophical Society'', "Lit & Phil") tagjává választották és néhány héttel később értekezést publikált ''Különleges tények a színek látásával kapcsolatban'' ''(Extraordinary facts relating to the vision of colours)'' címmel, amelyben azt feltételezte, hogy a színlátás hiányosságai a szemgolyó folyadékának elszíntelenedéséből erednek. Mielőtt Dalton a saját színlátáshiányáról írt, ezt a jelenséget senki nem írta le, sőt hivatalosan tudomást sem vettek a létezéséről. Bár elméletét még életében megcáfolták, saját látási problémáinak alapos tanulmányozásával olyan ismertségre tett szert, hogy a színtévesztésre elterjedt a daltonizmus név. Konzervált szemgolyójának tanulmányozása [[1995]]-ben felfedte, hogy Daltonnak a színtévesztés egy ritka fajtája volt, a [[deuteroanopia]] (nem a közönségesebb deuteranomalia). A [[kék]]en és a [[lila|lilán]] ([[angol nyelv|angol]] ''purple'') kívül csak [[sárga]] színt látott, mint értekezésében írja: