„Kéménd (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: forr |
||
43. sor:
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az [[Újkőkorszak|újkőkorban]] éltek emberek. Agancsból, csontból, pattintott kőből készített eszközeiket találták meg a környéken. Az [[i. e. 400]] körüli időben [[kelták]] érkeztek a vidékre, a [[Garam]] jobb partján fekvő temetőjükből számos korabeli ékszer és cserépmaradvány került elő.<ref>Maráz Borbála 1974: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn). JPMÉ XIX, 117, 122; [[Blažej Beňadik]]-E. Vlček-C. Ambros 1957: Keltische Gräberfelder der Südwestslowakei. Bratislava, 114, Taf. XLIII.</ref> A falu legmagasabb pontját képező Várhegyen ebben az időben földvár állt. Valószínűleg a falu közelében zajlott az a döntő csata, melyet [[173]]-ban [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] császár a [[kvádok]]kal vívott.{{forr}}
A falu első írásos említése [[1183]]-ből származik ''"Camend"'' néven. [[1217]]-ben a [[Hont-Pázmány nemzetség|Hont-Pázmány nembeli]] Amadé volt a birtokosa. [[1543]]-ban [[Esztergom]] eleste után a vidéket elfoglalták a [[Oszmán Birodalom|törökök]]. [[1595]]-ben a török ellen készülődő császári katonák fosztották ki a falut. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.<ref>[https://archives.hungaricana.hu/hu/urbarium/view/hu_mnl_ol_e156_a_fasc045_no028/?document=1&pg=70&bbox=-1665%2C-3271%2C3809%2C15 UC 45:28, pag. 33b]</ref> [[1683]]-ban a korábban a töröknek behódolt falut a [[párkányi csata]] után győztes lengyelek teljesen elpusztították.<ref>Deák Antal András 2012: Esztergom megszabadítása (1683) és egy kapucinus barát. In: Tari, E. - Tóth, E. (szerk.): Laudator temporis acti - Tanulmányok Horváth István 70 éves születésnapjára. Esztergom - Budapest, 418.</ref> [[1696]]-ban mint lakatlan helyet említik, [[1699]]-re azonban az esztergomi érsekség birtokaként újból benépesült, ekkor 54 adófizetője volt. [[1705]] augusztusában a [[kurucok]] ellen harcoló császári csapatok fosztották ki. A [[18. század]]ban a falu fejlődésnek indult, [[1755]]-ben már állt az új templom is. Iskolája [[1732]]-ben nyílott. [[1787]]-ben 151 házában 884 lakos élt. [[1828]]-ban 173 háza állt 1039 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. [[1849]]. [[április 20.|április 20-án]] itt ugrasztotta meg egy magyar sereg [[Franz Wyss|Wyss]] vezérőrnagy császári seregét. [[1885]]-ben a falut elérte a vasút is, a Párkány-[[Léva]] vonal egyik állomása lett. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A faluban olvasókör és önkéntes tűzoltó egyesület működött.
Vályi András szerint ''"KÉMÉND. Elegyes magyar, és tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize partyán, mellyen szép hídgya van, Párkányhoz mint egy más fél mértföldnyire, postája is vagyon, határbéli földgye jó, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, szőlleji jó borokat teremnek; el adásra alkalmatos módgyok van, közel a’ Dunán, ’s Esztergomban, réttyeinek, és legelőjének egy részét Garam vize néha meg szokta önteni."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||