„Illíria” változatai közötti eltérés

15 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
Belső hivatkozás
(Belső hivatkozás)
(Belső hivatkozás)
}}
 
'''Illíria,''' latinosan '''Illyria''' ([[ógörög nyelv|ógörögül]] ''Ἰλλυρία,'' azaz ''Illíria, Illürisz'' vagy ''Illürikon,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Illyria'') [[ókor]]i történelmi régió. Tágabban minden föld [[Itália története|Itáliától]] és [[Noricum]]tól keletre, valamint [[Thesszália|Thesszáliától]] és [[Makedónia|Makedóniától]] nyugatra egészen a ''Savus''ig ([[Száva]]) és az ''Ister''ig ([[Duna]]). Ez a hatalmas régió a [[Balkán-félsziget]] északnyugati részét, ezen belül a mai [[Szlovénia]], [[Horvátország]], [[Bosznia]], [[Montenegró]], [[Koszovó]] és [[Albánia|Észak-Albánia]] területét foglalta magában. A néhány ókori szerzőnél előforduló szűkebb értelemben vett Illíria csak az ''autariaták''[[autariáták]]{{Wd|Q784432}} és ''ardiaeusok''[[ardiaták]] országát jelentette, amely az [[i. e. 4. század]]ban alakult ki a mai [[Dalmácia]] déli részén.
 
A rómaiak az [[i. e. 2. század|i. e. 2]]–[[i. e. 1. század|1. század]] során Illíria egész területét elfoglalták, és annak nagyobb északi részén alakították ki [[Illyricum (római provincia)|Illyricum]], majd [[Dalmatia]] provinciát.
 
== Népei ==
A római szerzők zord országnak írták le – alkalmasabbnak az [[állattenyésztés]]re, mint a [[növénytermesztés]]re –, amelyhez a rómaiak csak [[bányászat|bányái]] miatt ragaszkodtak. Nevét az ország lakóinak egyik [[törzs (néprajz)|törzséről]], a [[Shkodrai-tó]] mellett élő ''Illyri'' ([[ógörög nyelv|görögül]] ''Illürioi'') [[etnikum|népcsoportról]] kapta. Az illírek név alatt később már nemcsak e népcsoportot értették, hanem sok más velük rokon törzset is. Ilyenek voltak: az ''Istrii'' vagy ''Histri'' (a róluk elnevezett [[Isztria]] területén), a [[japodok]] ''(Japodes)'' a Száva felső folyásánál, valamint a [[liburnok]] egészen a ''Titius'' folyóig (Észak-Dalmácia). A liburnok voltak a rómaiak szerint a legjobb tengerészek. ([[Augustus római császár|Octavianus]] később nekik köszönhette [[actiumi csata|actiumi győzelmét]].) A ''Titius''tól a ''Naró''ig terjedő terület, a mai Közép-Dalmácia a [[dalmaták]] vagy delmaták (''dalmatae'', ''delmatae'') földje volt, akikről később az egész tartomány a nevét kapta. A ''Naro'' folyónál (ma a [[Neretva]]), a mai Dél-Dalmáciában kezdődött az „igazi illírek” földje, törzseik az [[ardiusok]] ''(Ardiaei)'' és az [[autariatákautariáták]] ''(Autariates)'' voltak. Tőlük délre a ''Drilon'' folyóig (most [[Drin]]), azaz a mai [[Montenegró]] vidékén laktak a ''Pleraei'' (vagy ''Plearaei''), ''Docleatae'', ''Labeati'' és ''Illyri'' törzsek. Ettől keletre, a mai [[Koszovó]] területén pedig a [[dardánok (Balkán)|dardánok]] hegyi népe élt. A ''Drilon''tól dél felé egészen a ''Cetydnus'' folyóig az ''Enchelleae'' ''(Enkelei)'' törzs és a [[taulantok]] ''(Taulantii)'', kelet felé pedig a [[makedónia]]i határig az ''Albani'' és több más hegyi törzs területe húzódott (a mai Észak- és Közép-[[Albánia]] vidéke).
 
Illíria területe nem esett egybe az illír törzsek által lakott valamennyi területtel, hiszen [[illír nyelv]]ű népek éltek Illírián kívül is, egyrészt a [[Kárpát-medence]] területén ([[pannonok]] és [[azalok]]), másrészt [[Itália|Dél-Itáliában]] ([[japigok]] és [[enotrusok]]).